Ezen az oldalon elemezheted
Soósné Balassa Eszter „Anyák napjára neked nagyanyám”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Anyák napján én a temetőbe megyek,
2
Kezemben kék nefelejcs csokor lapul.
3
Neked szedtem a vadvirágos réten,
4
Kedvenced ez a szép kék virág volt.
2
Könnyeimmel öntözgettem
3
Minden szálában ott van,
4
Szívemnek hálája, szeretete.
1
Amikor tavasszal az akácost járom
2
Eszembe jutsz, drága nagymamám.
3
Szinte hallom, ahogy mondod nekem:
4
Hozzál kék nefelejcset, kisunokám.
1
Sírod előtt állva elmondok egy imát,
2
Kezemben a kétszáz éves kereszted,
3
Ez az egyetlen emlék maradt nálam,
4
Melyet én őrzök, amióta te elmentél.
1
Meghálálni nem tudom neked soha,
2
Hogy anyám helyett anyám te voltál.
3
Óvtál, vigyáztál rám, néha leszidtál,
4
De igazán talán, sose haragudtál rám.
1
Mikor a füzest járom magányosan,
2
visszatérnek a fájó, de szép éveim,
3
Amiket ott töltöttem el gyermekként,
4
A szépséges és vad Mura-parton.
1
Mondd, mama, ott is nyílnak vadvirágok?
2
Van kék nefelejcs is, a kedvenc virágod?
3
Amíg élek, én teszek sírodra virágot,
4
Hálásan gondolok rád, a te kisunokád.