PORLEPTE TITKOK

Panka csendes léptekkel ballagott. Végigment az udvaron, és megállt a hatalmas istálló előtt. „Hát sikerült” – sóhajtott fel a kislány – „senki sem vette észre, hogy elemeltem a kulcsot, amit nagypapa mindig a fiókjában tartott.” Halkan kattant a zár az öreg istálló ajtaján. Panka nem tudta, miért volt mindig lakatra zárva az épület. Arra gondolt, bizonyára valamiféle titok rejtőzik odabent. Csöndben lépegetett. A félhomályban csak a sok-sok öreg, ismeretlen tárgy körvonalait látta. Az ajtó mellett egy kifakult, meghatározatlan színű esőkabát zsebéből valami láncféleség lógott. Panka óvatosan kihúzta a láncot, melynek végén hatalmas, fából faragott kereszt himbálózott. Megijedt, és kiejtette kezéből a keresztet. Nem tudta, miért, de kiskorától ódzkodott a keresztektől, félt, sőt egyenesen irtózott tőlük... Továbbment, hogy felfedezze, felfedje a régi istálló titkait. Az egyik sarokban egy hatalmas, felismerhetetlen formájú „valamit” talált. A felismerhetetlen kupac fehér lepellel volt letakarva. A lány lerántotta a leplet. A látvány láttán sikoltozni kezdett, és kirohant az udvarra.
A lepel alatt három porlepte koporsó feküdt...