„emlék” – novellák címszó szerint

← Vissza a novellacímszavakhoz

Találatok: 35

Írta: Alexander Corvinus 💠 📅 2025. 12. 03. 17:01 Lírai mininovella ❤️ 0 👁️ 10

Ó, te könyv, ha beszélhetnél, vajon mit mondanál?
Kislány vagyok, nem buta – miért vagy minden este csukva?
Lapjaidban titok lappang.
– Kislány, ne légy oly kíváncsi már.
– Te beszélsz?
– Nem csak most, ma este. A titkom őrzöm, s talán egyszer elolvashatod. Lehet, épp ma, a hóesés közepette.

Ó, te könyv, kérlek, meséld el a titkodat!
– Nyiss ki, és olvass.
A szemed látja majd a titkomat, de vigyázz: álmaidat, vágyaidat is megmutatom.

Pici kéz nyitja a könyvet, remegve, gyertyafény mellett figyelve.
Mik az első szavak a szakadó téli estén?
Hogy alszom vajon?

A titok, amely én vagyok: minden este melletted alszom.
Amit álmodsz és vágysz, minden este megkapod.
Alszol, és megírsz engem álmodban – minden este.

S reggel nem emlékszel semmire.
A titok az, hogy a könyv…
Tovább olvasom…

Írta: Alexander Corvinus 💠 📅 2025. 12. 03. 16:48 Lírai mininovella ❤️ 0 👁️ 8

Mi ez a levegő, ez az illat?
A múltba repít minden nap.
Már nincs itt a horgászbotod,
nem ég a tűz a bográcsod alatt,
csak a víz tükre mutatja folyton arcodat.

Megy az idő, mindig csak megy,
a parton ülve, a víz tükrét figyelve várok.
Mert emlékszem még, a szívem veled van
a folyóparton. A hűvös szél a nyakamon mutatja,
hogy velem vagy most is. Elalszom, látlak,
szemem csukódik, de szívem virágzik.

Ez a virág soha nem hullik el,
szívedben él örökre velem, a szívemmel.
Tovább olvasom…

Írta: Krivák-Móricz Ilona 📅 2025. 11. 22. 11:42 Nosztalgikus ❤️ 0 👁️ 21

Anekdota jelleggel

Kb. úgy 8–10 éves lehettem, amikor már az apu vitt magával mindenhova. Különös hobbija volt: sporthorgászattal foglalkozott. Az ilyen horgász kifogja a halat, megméri a hosszát, a súlyát, és utána visszaengedi a vízbe. Nem egy alkalommal versenyen is részt vett. Fantasztikus felszerelése volt: bambuszbotok, üvegbotok, speciális racsnik, amiken automata továbbítóval még 150 méterre is be lehetett lőni a horgot. És még sorolhatnám, mennyi féltve őrzött dolga volt apunak. Még nekem is volt japán üvegbotom, amolyan gyermek-méretű. Gondolom, egy vagyon lehetett ez akkoriban. Avval fogtam apunak a snecit (apró hal rabló halazáshoz). Na nem úri passzióról írok ám!

Ajánlotta a doki az apunak, hogy keressen valami számára megnyugtató elfoglaltságot, mivel a munkája igen…
Tovább olvasom…