„kiégés” – novellák címszó szerint

Írta: Tasi83 📅 2026. 04. 17. 07:22 Érzelmes ❤️ 1 👁️ 7

Összeragadt, csipás szemmel ébredt. Kissé nyúzott, hajótörött állapotban. Éjfekete haja, akár a szénaboglya, össze-vissza állt. Délelőtt tíz óra lehetett, de nem bánta, mert végre kedvére lustálkodhatott. Saját társasházi lakása, saját fizetése, saját autója volt, és persze néhány ügyeletes pasija, akik szinte mindig kéznél voltak, ha vigasztalni vagy pátyolgatni kellett különösen szuperérzékeny egóját, csajos hiúságát. Örök maximalista volt önmagával szemben. Ezt a kisebbfajta pszichológiai hibáját azért jó lett volna minél előbb orvosolnia, és levetkőznie magáról, ha azt akarta, hogy végre a „normálisabb”, tehát megbízhatóbb pasik is szóba álljanak vele, mégis az utóbbi öt-tíz évben mintha szándékosan is kialakított volna magáról egy olyan képet, mely a merev, rideg…

Írta: Tasi83 📅 2026. 04. 11. 06:29 Élet ❤️ 2 👁️ 6

Állandóan úgy érezte, hogy jószerivel totálisan kicsúszik a lába alól a talaj. Ha hajnalban felkelt, valósággal ólomsúllyal ereszkedett még szempilláira is az olmos, deklasszált fáradtság, és az ágy könnyen visszahúzta, mert egyáltalán nem volt kedve délelőtt fél tizenegynél előbb felkelni. Amikor a forgalmi dugókban üldögélt, és önmagában egyedül csupán csak azért imádkozott, hogy még jobban el ne késsen, miközben kedvenc The Corrs CD-jét hallgatta, folyamatosan azon agyalt, hogy miért alakította úgy az életét, ahogy.
Rabszolgahajcsár, kellőképpen önző, autokrata főnöke – ha rajta múlott volna – jószerivel még a szuszt is könnyedén kisajtolhatta volna alkalmazottaiból, akiknek bezzeg sosem fizetett se túlórát, se béreken kívüli juttatást. Még szép, hogy nem! Elvégre, ha van haszon és…

Írta: Oláh Timi 📅 2026. 04. 02. 10:55 Élet ❤️ 0 👁️ 15

Ott álltam a holnap küszöbén. A kezemet az ajtó kilincsére helyeztem. Fél lábbal már kiléptem az ajtón. Hátra
sem akartam nézni többé. Lezártam egy korszakot. Felkaptam kissé megkopott bőrkabátom. Fejembe
belehúztam a kalapom. A taxi az utcán várt rám. Fogtam a bőröndöt és letöröltem az utolsó nyomasztó
könnycseppet is, ami lecsordult az arcomon. Éreztem a változás szelét. Behuppantam a taxiba. És közöltem
tárgyilagosan: – a reptérre legyen szíves!
Este volt már, éjszakai járatra foglaltam jegyet. Ahogy a taxi halkan suhant az üres utcán. Az ablakon át a város
fényei pislákoltak, mintha búcsút intenének nekem. A szívemben egy furcsa vágy kezdett ébredni, a vágy az
ismeretlen felé, az ismeretlen jövő felé. Ahogy a reptér közeledett, egyre inkább éreztem, hogy ez az út…

Írta: Oláh Timi 📅 2026. 04. 02. 09:49 Spirituális ❤️ 0 👁️ 13

Egy hideg, borús reggelen arra ébredtem, hogy a szívemet
nyomasztó teher súlya nyomja, kiégés tüneteit észleltem
magamon, mikor haszontalannak és értéktelennek érzed
magad, amikor már semmi nem tesz boldoggá. Bezársz és
sajnálod önmagad. A gondok, a problémák és a félelmek
mind körbeöleltek, mintha sötét felhők úsznának a fejed
felett. Fáradt voltam a küzdelemtől, és azt éreztem, hogy
egyedül vagyok ebben a nagy, zajos világban.

Ahogy a kávémat kortyolgattam a konyha ablakból
rápillantottam a közeli erdőre. Hirtelen bevillant valami.

Letettem a bögrémet és felkaptam a sportcipőm és a
kabátom. Ki kell szabadulnom innen, mert különben
megfulladtam volna a szoba fogságában.

Csendesen kiléptem a lakásból, és elindultam odaki,
Földanya öle felé. Ahogy közeledtem, a fák…

Írta: Tasi83 📅 2026. 02. 08. 06:33 Élet ❤️ 1 👁️ 8

Megállt az előszobai tükör előtt. Egyszerre anyámasszony katonájaként és idiótaként festett a komplett, kissé kényelmetlen öltönyben, vöröses nyakkendőben, ingben, és úgy általánosságban a hivatalos találkozók ún. formaöltözetében.
„Miért kell neki már megint újra és újra végigjárnia azokat a halálosan kimerítő, fölöslegesen fizikai stresszt és idegi kimerültséget jelentő interjúkat bejárnia, ahol a munkáltató első és talán legfontosabb kérdése, hogy ti. hol szeretne tartani az elkövetkezendő öt-tíz évben? Erre a kérdésre még akkor se biztos, hogy az ember tudhatná a legfrappánsabb, legmegfelelőbb választ, ha adott esetben cum laude diplomázott marketing és üzleti kommunikáció szakon.
„Ha már behívtak egy elbeszélgetésre, akkor mi sem természetesebb! Csak légy mindig önmagad, és sose…