„magány” – novellák címszó szerint

Írta: Tasi83 📅 2026. 01. 17. 03:57 Érzelmes ❤️ 1 👁️ 10

Nem akart ingatlan jogász lenni. Az, ami igaz, hogy jogászprofesszorai egytől egyig nagy jövőt jósoltak a számára, de ő inkább úgy gondolta, hogy ez is puszta véletlen lehetett csupán.

A belváros patinás, modern építészeti megoldásokkal operáló, amolyan „luxusnegyedében” volt az irodája, és kisebbfajta büszke megelégedettség érzés hatotta át, valahányszor autóját leállította az épület előtt, és magassarkú, kopogó cipőjében tekintélyt, komoly méltóságot sugallva végiglépkedett a folyosón.

És még saját irodai asszisztenst is kapott, aki az ún. piti ügyekkel foglalatoskodott.

– Szia… Na, mi újság? – kérdezte csinos titkárnőjét, aki éppen szokásos cappuccinóját kortyolgatta az élvezetek extázisaként, és – nagy általánosságban – ilyen esetekben nem lehetett hozzászólni, hiszen nem…

Írta: Tasi83 📅 2026. 01. 19. 06:51 Romantikus ❤️ 1 👁️ 10

A férfi kivétel nélkül rossz alvónak számított, ezért hamar megtanulta, hogy sose sértse meg az éjszaka nyugalmi csendjét. Apja hajdanán sokszor mondogatta, hogy mi a csudért használ valaki éjjeli edényt, amikor alig két méterre van a szobája a mellékhelyiségtől?

– Édes fiacskám! Csak nem vagy lusta? – kérdezte ilyenkor, mire a legtöbb esetben egynemű választ kapott:
– Nem szeretnék senkinek kellemetlenséget okozni!

Apja is éberalvónak számított, tehát a legkisebb zajra, neszre, apró miccenésre szinte azonnal felriadt, és ezután már képtelenségnek tetszett, hogy nyugodtan visszaaludjon.

Számos olyan kissé kiábrándító vagy szomorkás gyerekkori emlékkel rendelkezett, mellyel – bárhogyan is próbálkozott – nem tudott leszámolni, vagy ha tetszik, továbblépni.

Most mégis levette a…

Írta: Tasi83 📅 2026. 03. 15. 06:37 Élet ❤️ 1 👁️ 10

Augusztus utolsó hetében Dr. Novák Péter tanár különös hivatalos levelet vett ki társasházi postaládájából, melyet az elmúlt években, kellő rendszerességgel, megpróbáltak felfeszíteni, és mindig a nyugdíjaskorú házmesternek kellett a fülét rágni, ha a lakóközösség azt akarta, hogy javítsa meg a fennálló karbantartással kapcsolatos hibákat.
Az eset már csak azért is figyelmet érdemel, mert az elmúlt öt-tíz évben postai levél ritkán érkezett, elvégre már mindent elektronikus, digitális formában kézbesítettek többségben. Feleségét már régen elvesztette, és felnőtt gyermekei, unokái sem voltak rá szinte sohasem kíváncsiak.
Dr. Novák Antal, egykori tiszteletnek és megbecsülésnek örvendő irodalomtörténész, író, költő, műfordító, könyvtáros, nyugalmazott tanár és még ki tudja, mi minden…

Írta: Alexander Corvinus 💠 📅 2025. 12. 03. 17:13 Lírai mininovella ❤️ 0 👁️ 10

Február némán mosolyog.
Szakad az eső, hideg a szél, mely a szememben a Februárt idézi.
Szép ez a séta, egyedül, gondolkodva.
Néha csak a friss levegő szorul a torkomba.

Februárban, némán mosolyogva állok,
egy csodálatos világot látok.
A kérdésem viszi a szél, suttogva, halkan,
egy februári hajnalban, titokban.

Megtalálsz, Február? Mert ez a neved.
Már így hívlak, szerelmem – most már ez a neved.

Sétálva, magasra nézve, hidegben állva várok.
Rád találok. Február egy csodálatos álom.
Itt vagy mögöttem – kelts fel, ez most tényleg egy álom.

Szépen esik… februári eső esik.
Február némán mosolyog,
arcomba nézve, fényes szemekkel, suttogva.

– Február vagyok… csak álmodtad.
Csukd be a szemed, menj tovább halkan –
szólt a szél hangja, hangosan.

Február lassan…

Írta: Vizkeleti Erzsébet 💠 📅 2025. 12. 16. 19:04 Karácsony ❤️ 0 👁️ 10

„Egy érintésnyi csodaszeretet ott kezdődik, ahol már nem várunk viszonzást.”
Antoine de Saint-Exupéry

     A hó egész nap szakadatlanul hullott, mintha az ég el akarná takarni a világ fáradtságát. A kórterem ablaka mögött szürkeség honolt, de a kis éjjeli lámpa békésen világított. Ilona a párnájára hajtotta fejét, s arra gondolt, milyen különös, az idén először nem fáj neki, hogy egyedül tölti a karácsonyt. Vagyis, hogy nem lesz otthon. A kis lakásban most sötét van, a kályha kihűlt, a fenyőfa már évek óta a dobozban maradt. Itt, a kórházban, ahol mindenkit a veszteség érzése jár át és reménykedik valamiért, most valahogy jobban otthon érzi magát. 
     A falióra ketyegése és a lélegeztető halk szisszenése olyan volt, mint egy lassú imádság, amit senki nem mond ki, mégis benne van a…

Írta: Tasi83 📅 2026. 02. 15. 06:47 Élet ❤️ 2 👁️ 9

A férfi felesége halálát követően egyre magányosabban élt. Ezt persze nem lehet úgy magyarázni, hogy túlzottan is bezárkózott volna, sokkal inkább megválogatta az ismerőseit, hiszen barátai közül többen külföldre költöztek, mondván, az a fajta életvitel, melyet itt nem tudtak megvalósítani, maguknak külföldön valóságosan is megvalósíthatónak, és reálisnak látszott. Rengeteget töprengett, és még később is visszatérő téma volt a férfi életében az örök kérdés: vajon mi lett volna jobb megoldás? Elhagyni a nehezen megszerzett, később felépített otthont, hogy aztán a biztos bizonytalannal kelljen naponta megbirkózni, aztán egy-két éven belül talán külföldön is fel lehetett volna építeni egy valamivel elfogadhatóbb anyagi egzisztenciát. Ki tudja az ilyesmit összefüggéseiben áttekinteni? És…

Írta: Tasi83 📅 2026. 04. 09. 06:39 Romantikus ❤️ 1 👁️ 9

Helga egyszer már tényleg karaokizott. Egyik csajos jópofa barátnőjének a szülinapját ünnepelték éppen egy budapesti, kicsit sznobszagú, eliteknek való helyen, ahol egy koktél is kitett azonnal ötezer forintot, és persze a csajos, bulis dáridóban a legfontosabb dolog mindenki számára az volt, hogy lazulás ezerrel, és csak semmi hétköznapi búskomorsággal egybekötött feszültség.
– És most kedves közönségünk, fogadják sok szeretettel a következő fellépőnket, aki egy The Corrs számmal készült… – szólt bele kissé hangosabban a kelleténél a konferanszié fickó a mikrofonba. – A színpadon Helga! Hatalmas tapsot neki, mert megérdemli.
„Na azt már nem! – határozta el magában. Nincs az az Isten, hogy ő bazári, cirkuszi majmot csináljon akár saját magából is, csak mert csajos barátnői erre kérték…

Írta: Aurora Amelia Joplin 📅 2025. 12. 04. 22:36 Karácsony ❤️ 0 👁️ 9

A tél vastag, fehér takarót terített a kis falu fölé. A házak ablakaiban meleg fény pislákolt, az utcákon lassú léptekkel sétáltak az emberek. Mindenki tudta, hogy különleges este közeleg: karácsony.

A falu szélén, a fenyőfák között állt egy kis ház, amelynek csöndes falai egyetlen lakót óvtak. Annát, a magányos nőt, aki évről évre egyedül töltötte az ünnepet. Fiatal korában boldog család vette körül, ám a sors kegyetlensége egy balesetben elragadta tőle férjét és gyermekeit. Attól a naptól kezdve minden karácsony ugyanazt a fájdalmas ürességet idézte fel számára.

Idén azonban valami egészen más történt. Anna érezte, mintha egy halk, titkos hívás szólítaná, hogy ne zárkózzon el tovább. Mintha a szeretet valami más formában keresné az útját felé. Amikor reggel felébredt, egy kis…