– Hát fiacskám, sajnos az órai munkád enyhén szólva is egy hányadék! Nem tudom, hogy elég lesz egy elégtelen, vagy a fogalmazásodra is adjak ráadásként még kettőt?! – Az irodalomtanárnő már akkor túl lehetett a hetvenen, amikor Balázsékat kezdte tanítani. Tipikusan őskonzervatív, újításokat, fejlődést radikálisan ellenző, SZTK-keretes szatrapa volt, méghozzá eredeti Kleopátra-frizurával, melyről úgy hitte, királynéi külsőt kölcsönöz neki, ám valójában csak még visszataszítóbbá tette a gyerkőcök szemében. Akár egy gorgó fejű Medúza, csak sötét, lenyalt hajából – legalábbis egyelőre – nem csúszómászók és kígyók jöttek elő. Balázs szótlan némasággal igyekezett tüntetni. Látszólag erős bűntudata, kétségbeesett lelkiismeret-furdalása volt amiatt, hogy már megint egyedül őt pécézte ki, és…Tovább olvasom…
16+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
Géza sosem értette meg azt, hogy miért kell akár egy állásinterjú, vagy meeting alkalmával, akár egy vakrandi, vagy csupán csak egy workshop keretén belül nyilvánosan megszégyeníteni akár bárkit is? Már gyerekkorától kezdve fokozatosan szokott hozzá a kisebbrendűségi komplexusok egész tárházához. A „minden el van rontva” – érzésével viszonyult az összetett és sokszor talán éppen ezért igazságtalan világ dolgaihoz. Már javában elmúlt húszonhat éves is, amikor úgy lopakodott meg szinte észrevétlen csöndes, alamuszi, megtaposott méltósággal a Bölcsész-Kar főépületébe, akár egy kisstílű tolvaj, vagy bűnöző, hogy átvehesse közel hét éves megfeszített munkabírása hitvány gyümölcsét, és szándékosan nem vett részt a diplomaosztó ünnepélyes ceremónián, mert sosem tartotta magát eléggé méltónak…Tovább olvasom…
16+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
Apám szerette kioktatni maga körül a gyanútlan, kíváncsiskodó embereket. Mindezt gyilkos-cinikus, irónizáló hangnemben cselekedte. Szerinte ugyanis tisztességes bérekre lenne szükség, tisztességes óradíjazás fejében, és hogy az embereknek még ne kelljen plusz egy-két másodállást bevállalniuk, csakhogy jelképesen is döcögjön a megélhetés már egyébként is rozsdásan nyikorgó szekere. Csupán anyám igyekszik minden villámhárítós eszközzel hatást gyakorolni apám atombomba-indulataira, és lecsendesíteni az indulatait, átmeneti értelmetlenségig felidegesített hangulatát. Közelebbről ez úgy néz ki, hogy anyám közösen megpróbálja előbb férjét megvigasztalni pusztán azáltal, hogy mindent ráhagy, az összes kimondott alapigazságával együtt, míg engem bizalmasan félrehív egy félreeső helyre és a…Tovább olvasom…
A sárgaszínű villamos csikorgó, visító fékezéssel állt meg a Deák Ferenc-téri megállónál. Mintha egyedül csak őrá várakozott volna. Fiatalos, ruganyos lépésű, csinosnak mondható, szoknyát és kis válltáskát viselő hölgy lépett le az egyik fokról, és intett, hogy lépjen fel a villamosra, mert szorít az idő: – Gyerünk, igyekezz! – mondta. Annyira meg volt rémülve, hogy valamit rosszul is lehet csinálni, hogy szó nélkül engedelmeskedett, és boldog volt, hogy abban a hihetetlenül nagy, nyomasztó terheket jelentő, legelső, bedarálós egyetemi évben legalább akad egy régi, kedves ismerős arc, akit barátként üdvözölhet, s bár már az érettségi banketten többen lazán tegezni merték a fiatalos tanárnőt, ő eltökélte, hogy a játékszabályok igenis azért vannak, hogy az emberek mindenképp tartsák be…Tovább olvasom…
A legtöbb ember – persze csak, ha valami megmagyarázhatatlan, vagy épp csak különös, furcsa dolgot, vagy eseményt tapasztal – hajlamossá válik az adott cselekmény vagy éppen az adott illetőt, aki a cselekményben részt vett, nem 100-asnak hívni, vagy idiótasággal becsmérelni. Ha úgy vesszük, akár ez is lehetne egészen nyugodtan egy afféle szándékos, el nem nézhető megszégyenítés. Kulcsár Úrral kapcsolatosan az embernek – legalábbis első benyomásra – az az érzése támadt, hogy a középkorúságát jócskán betöltött férfi, akinek jóértelemben már csupán egy-két hónapja volt hátra nyugdíjaztatásáig, hogy végül egyszer és mindenkorra megszabadulhasson a keserű, sanyarú robotmunkái dandárjától, és végre egyedül a kertészkedésnek, olvasásnak, írásnak élhessen, hogy kánikulában példának okáért úgy…Tovább olvasom…