Aznap valahogy sehogy sem akart menni a munka. Pedig már idejekorán hajnali három lehetett, vaksötét, és ráadásul kedd, tehát munkanap, amikor az ötvenes éveihez közeledő kisvállalkozó Dénes kikászálódott rozoga végtagjaival az ágyból, míg tizennyolc éves kamaszfia a hátsó, volt gyerekszobában húzta az igazak álmát. Óvatosan lépkedett, fel ne ébressze feleségét, mert a csinos és filigrán asszonynak csupán fél tízre kellett délelőtt bemennie az irodába. Egy nagy multinacionális vállalat reklámstratégiáját irányította, és nagyon is büszke volt magára, hogy tanult, diplomás, doktorátust is szerzett, modern nőként szervesen bekapcsolódhatott az ún. „férfiak uralta” üzleti élet kisebbfajta vérkeringésébe. S sokáig nem is merte elmondani odahaza, hogy bizony-bizony előfordult, hogy még a…Tovább olvasom…
16+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
Álmatlanul forgolódott az emeletes ágy tetején. Már jó ideje felriadt, de nem tudott visszaaludni a fülledt, dohos szobában. Miközben a lehető legkényelmesebb testhelyzetet kereste, igyekezett nem felébreszteni a többi gyereket. Túl nyugodtan aludtak ahhoz, hogy akár csak egyikük álmát is megzavarja. Ez volt a harmadik éjszaka a nyári táborban, de ő egyik éjjel sem aludt jól. Rémálmai voltak. Most is a nagynénjével álmodott valami felkavarót, de szerencsére nem emlékezett rá pontosan, hogy mit. Nagyon várta ezt a tábort, élete első nyári táborát. Talán még soha nem volt annyira izgatott, mint a múlt héten. Akkor lett tizenegy éves, és az ajándék az volt, hogy elmehetett a táborba. Ez volt élete első nagy születésnapi ajándéka, az ajándékozó azonban nem egy másik személy volt, hanem ő…Tovább olvasom…
Ági magányosan élt szépen rendben tartott házában. Udvarán sok szép virág virított, az öröm, a vidámság, mégis messze elkerülte. Egyedül volt az emlékeivel, a fényképekkel, a sok munkától megfáradt testével, az egyre többször kellemetlenkedő nyavalyáival, gondolataival. Azzal már rég nem foglalkozott, hogy haja megőszült, egyenes, büszke járása mára kicsit megroskadt, és bizony a ruhái sem a legújabb divatot követték. Gyuri fia, apja halálakor még kisiskolás volt. A gyászév letelte után ketten is próbáltak közelebb kerülni hozzá, de Ő mindkettő férfinak határozottan nemet mondott, mert nem akart egyetlen fiának mostohaapát. A csinos középkorú özvegyasszonyról hamar elterjedt a pletyka, hogy megközelíthetetlen. Nem törődött senkivel és semmivel, még magával sem, csak a munka, meg a munka…Tovább olvasom…
16+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
Még javában dübörögtek a tankok a környéken, mikor nagymamám hasában mocorogni kezdett egy újabb magzat. Harmadik volt ő a sorban. Akkoriban még nem tudták előre megmondani, hogy milyen nemű lesz a gyermek, de mamám sejtette, hogy csakis fiú lehet, mert ugyanolyan erősen rugdalódzik, mint két nagyobbik fiútestvére tette ezt annak idején. Nem is csalódott, amikor március idusán előbújt apám a meleget és védelmet adó anyai méhéből. Cselédsorban felnövő anyjától nem sok mindent tanulhatott apám, hacsak azt nem, hogy sokat kell dolgozni azért, hogy ne haljon éhen az ember. A háború után nagy szegénység dúlt az ország északi részén, ezen a vidéken nem voltak még ipari üzemek, ahová elmehettek volna a fiatalok dolgozni. Csak saját háztájiban lehetett gazdálkodni, már akinek volt hozzá…Tovább olvasom…
Az öregasszony jóformán mindenütt megfordult, ahol éppen valami munka akadhatott a számára. Legtöbbször előbb vagy a téglagyár következett (amíg el nem érkezett a nyolcvanas évek végi privatizációs hulláma), később főként egy pékségben, majd kisebb sarki boltban vállalt takarítói, vagy épp kisegítői állást. Persze sosem csupán csak azt csinálta, amivel esedékesen éppen megbízták főnökei, de jóformán majdnem mindent, ami az ún. jó üzletvezetéssel és a vevők maradéktalan kiszolgálásával kapcsolatos. Gyakorta megtörtént például, hogyha a pék már jó előre, előző este begyúrta a kenyér- és zsömlesztát, hogy remélhetőleg hajnal táján már a kenyereskocsival kiszállítsák az üzletek számára a friss pékárut és süteményt, a leleményeskedő özvegy öregasszony se perc alatt tiszta, hófehér kötényt…Tovább olvasom…
16+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
Balra Gizus, jobbra Rami. Középen Kata. Gyerekkoruk óta ismerik egymást. A lányon fehér ruha, mely egyszerre mintha sokkalta egzotikusabbá, titokzatosabbá varázsolná egész földöntúli megjelenését. Testében egyszerre ott lappang a szökkenő gazella, mely mintha mindig is át akarna táncolni egy egész életen. Nem lehet csodálkozni, hogy minden valamirevaló fiatalembernek valósággal megdobban a szíve utána. De hát egyetemistákról van szó, akik nemsokára – persze, csak ha minden jól alakul, és a végzet is eléggé kegyes hozzájuk – készek lesznek rá, hogy kiléphessenek a nagybetűs életbe, és megkezdhessék a felnőttség frusztráló és idegőrlő hétköznapjait. – Ti hova készültök? – kérdezi Kata incselkedve a másik kettőt. – Ez jó kérdés! Még nem döntöttem el, de talán kipróbálom magamat az…Tovább olvasom…
Kicsit gyűrötten ébredt, mert egész éjjel nyűgös volt a gyerek. Megfázhatott, mert kis láza is volt, teát kellett melegíteni, s mikor már azt hitte, elaludt, azért sírt fel, mert kitakarta magát. Elcsüggedten gondolt a kellemetlen éjszakára, s odaszólt a feleségének: — Nézd meg, szívem, lement-e a láza?! Az asszony hőmérőért kotorászott, ő meg a fürdőszobában habot vert a képére, és a hideg víz csobogása végleg felébresztette, amint borotválkozáshoz készülődött. Már a munkahelyén járt az esze. Gyors ütemtervet gondolt ki, bár tapasztalatból tudta, hogy valami mindig közbejön. – Hiába – jutott eszébe –, valaminek minden esetben közbe kell jönnie ebben a furcsa életben, hogyha az ember azt akarja, hogy jobban értékelje helyét a világban! – töprengett. Ez a gondolat képtelennek tűnt…Tovább olvasom…
18+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
Az adott futárszolgálat kicsit a postai kézbesítésre hasonlított. Már, ha az embernek egyáltalán van hozzá kedve, hogy kikeljen puha ágyából, és hajnalok hajnalán máris jelentkezzen a csomagküldő pontokon, ahonnét későbbi munkaideje beindult. Alpár eredetileg postai alkalmazott volt, aki takaros, közepes méretű kerekes kocsival szállította ki a megrendelt leveleket vagy online termékeket az embereknek, és kisebb, megbecsült hálát érzett, amikor egyszer-egyszer nagy ritkaságszámba menően előfordult, hogy a nyugdíjaskorú emberek valósággal összevissza csókolgatták, amikor meghallották, hogy aprócska aranycsengőjével rendszerint hármat csönget. – Alpárkám! Hát megjött végre! – borult valósággal nagymamai aggódással az egyik idős asszony a felnőtt, kissé megszeppent férfi nyakába, és…Tovább olvasom…