Céltalanul kószált a forró utcákon. Szandálja néhol nyomokat hagyott a megolvadt, puha aszfaltban. – Hé, Tárnoki! – harsant kiáltás a háta mögül. Furcsa hármas közeledett, labdát pattogtatva. A nyakigláb Blaskó, a mackó Gelencsér, köztük mint egy harmadikos, az apró, pisze, rövid hajú Kalner Zsófi. Hatalmas, lencsibaba-szemével olyan ártatlanul pislogott, mint aki azt se tudja, mi fán terem a rosszalkodás. – Belógunk a Stadionba – szólt meglepően mély hangon. – Focizunk egyet a füves pályán. A Gelencsér tudja, hol hiányzik két rúd a rácsból. Jössz? – Ők legalább még szóba állnak velem – gondolta Noki. – Jöhetek. Útjuk egy cukrászda jókora ablaka előtt vezetett. Bent két pocakos férfi fagylaltot evett, közben az utcára bámult. – Várjatok! – állt meg Zsófi, s arcát nekiszorította az…Tovább olvasom…
16+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
A hálószobában üldögélt. Valami miatt sokkalta komfortosabbnak, meghittebbnek, talán még elegánsabbnak is találhatta a lakásának ezt a hangulatos részét, mint a többit, és a tükörbe bámult mélyen, áthatóan. Szórakozottan pepecselni kezdett az eperízű szájfénnyel, amit párja olyannyira szeretett. Megismerkedésükkor is csupán egy kis arcpirosítót és szájfényt viselt arcán, de ezt is csupán csak a kivételes, különleges hölgyek körmönfont, mondhatni csábító eleganciájával tette, mely nem pusztán birtokolni akarja a férfit, de meg is tartani. Farkasszemet nézett a tükörrel. Előbb naiv, mosolygós, bájos kislány módjára, mint mikor kislányként édesanyja ruháiba öltözött, vagy pöttöm lábára húzta anyja magassarkú cipőit, és járkált is az egész házban, akár egy kis imádni való kis hercegnő…Tovább olvasom…
18+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
Az iskolai tornaórákon az volt a legszánalmasabb, és a legkeservesebb, mikor mindenkit föl-le masíroztattak pattogó vezényszavakra, aztán sorrendbe állították az egész osztályt, hogy akárcsak a cirkuszi állatokat egyszerre szégyeníthessenek meg, törjék le már amúgy is porig alázott önbizalmukat, és tegyenek mindenkit totálisan nevetségessé. – Miért nem vagytok átöltözve? – kérdezte mérges, értetlen, karcos hanggal a hatvan évet jócskán betöltött, ám sportos tesitanár, aki amolyan kiképző őrmester szerepében szeretett mindig is tetszelegni, főképp azok előtt, akiknek csekélyke volt a bátorságuk, vagy önbizalmuk. Trénig ruhát viselt napsütésben éppen úgy, akárcsak csikorgó fagyokban, mintha ezzel is elsősorban fizikai állóképességét lett volna hívatva reklámozni. – Ö... Gyuri'bá! Ma van…Tovább olvasom…