Engedd

Engedd, hogy válladra hajtsam fáradt fejem,
ahol a világ zaját végre elfeledem.
Engedd, hogy csókom puhán arcodra simuljon,
s szíved dobbanása bennem visszhangra találjon.

Engedd, hogy illatod bőrömben megmaradjon,
kísérjen minden hajnalon és minden alkonyon.
Mert te vagy a levegő — a láthatatlan éltető,
nélküled a lét csak árnyék, néma, színtelen idő.

Ha egyszer távol lennél, még akkor is éreznélek,
mert a lelked ott marad bennem — csendben, mélyen.
Nem kérek mást az élettől, csak egy percet,
amikor megint hozzád bújhatok… és szívemet tieddel összefonhatom.

Hozzászólások (2 darab)