Dermedt szirom

Forrás: Múzsák Könyvtára facebook csoport

Fagyba zárt rózsa-szívem,
jégvilágban állok.
Nem mozdulok – bennem reszket
régen sírt virágom.

Jég az ég és jég a föld is,
mégis élek. Élek.
Szirmom rejtem a hidegbe,
mint szót a szorongó lélek.

Majd a nap tüzet lehel,
s a jéghez ér az ég,
a rózsa újra színt felel,
s felenged a sötétség.

Mert ölhet a tél szívet,
de mit fény teremtett,
az jég alól is felragyog –
rózsa-szívem felenged.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.