Bölcsőd mellett

Látod, édes Kincsem, leszállt már az este,
Szálljon könnyű álom két fáradt szemedre.
Alszik ott fenn a hold,
s a messzi csillagok,
alszik a rét is, s a csacsogó patakok.

Anyukád vigyáz rád, imát súg füledbe:
vele együtt dúdol angyalok serege.
Aludj, álmodban láss tündöklő szivárványt,
szőjj színes álmokat, édes kis királylány.
„Mint játékban kifáradt zsenge kisgyerek,
aludjál bölcsődben,
aludjál csöndesen.”
Öleld át szorosan kócos alvóbabád,
simogasd, puszild meg gyöngéden az arcát.

Idézet: Balássy László: Novemberi gondolatok

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.