Valóság-próba
Brettnerné Ónadi Krisztina
Színház az élet... s mi játsszuk magunk,
Díszlet és jelmez... nem lankadunk.
Sokféle kívánt, s nem kívánt szerep,
S még ha szövegkönyv lenne..., de nincs, elveszett.
Százféle jelmez, ezernyi álarc,
Mit szorítasz magadhoz, mit magadra rávarrsz...
Ha ledobnánk az álarcot, mi lenne vajon?
Arcod igazi, vagy ál-arc – megtudhatom?
Vajon melyik az igazi, a valós szerep...
Ahol megláthatlak téged, s te engemet...?
Díszlet és jelmez... nem lankadunk.
Sokféle kívánt, s nem kívánt szerep,
S még ha szövegkönyv lenne..., de nincs, elveszett.
Százféle jelmez, ezernyi álarc,
Mit szorítasz magadhoz, mit magadra rávarrsz...
Ha ledobnánk az álarcot, mi lenne vajon?
Arcod igazi, vagy ál-arc – megtudhatom?
Vajon melyik az igazi, a valós szerep...
Ahol megláthatlak téged, s te engemet...?
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek az Elmélkedések témájú versek közül: