Egértevékenység
András Komondi
Egy szürke kis élősködő
A fal rejtekéből jő elő
A macska nézi, de tovább alszik
Azt hiszem lesz még egy kis harc itt
Egértevékenységet érzek
Majd én könnyen elintézlek
Kenyér belében végzed élted
A macska pedig aludva nézhet
Én is egy kis, szürke ember vagyok
Életem kicsi az álmaim nagyok
Én is a rejtekből jöttem elő
Nem tudom leszek-e a vesztesből nyerő
Elég nehéznek érzem létem
Mindig az árnyékban éltem
Kevés reményem kérem szépen
A napsütésben lássam fényem
Menekülni kell mindig, minden elől
A sorsomat mások írják elő
Szeretnék végre szabad lenni
Tiszta szívből, igazán szeretni
Elég szerényen élek éppen
A szerelem nem talált még nagyon képen
Elém!... Helyébe kéne lépnem
Hogy rendeződjön végre létem!
A fal rejtekéből jő elő
A macska nézi, de tovább alszik
Azt hiszem lesz még egy kis harc itt
Egértevékenységet érzek
Majd én könnyen elintézlek
Kenyér belében végzed élted
A macska pedig aludva nézhet
Én is egy kis, szürke ember vagyok
Életem kicsi az álmaim nagyok
Én is a rejtekből jöttem elő
Nem tudom leszek-e a vesztesből nyerő
Elég nehéznek érzem létem
Mindig az árnyékban éltem
Kevés reményem kérem szépen
A napsütésben lássam fényem
Menekülni kell mindig, minden elől
A sorsomat mások írják elő
Szeretnék végre szabad lenni
Tiszta szívből, igazán szeretni
Elég szerényen élek éppen
A szerelem nem talált még nagyon képen
Elém!... Helyébe kéne lépnem
Hogy rendeződjön végre létem!
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek az Önismeret témájú versek közül: