A nap és az éj

Tavaszt hirdet a nap és az éj,
A levegőben mélyeket sóhajt a szél.

A változás illata kíséri a fényt,
Kikelettel fakasztja a csalfa reményt.

A hold leheletét érzi a nappal,
Nélküle az éjszaka nem bír a faggyal.

Különös varázslat ring a sötétben,
A tiszta természet mézédes ízében.

Gyöngyként csillan sugara a napnak,
Meleget áraszt már, nyoma sincs fagynak.

Madarak énekébe markol a szellő,
Mesebeli csodával ébred az erdő.

A rövidebb éjjelek súgják a titkokat,
Reggel a virágok szórnak rá szirmokat.

Esőcseppek hívják táncba a hajnalt,
Parányi páraköd áztatja a nappalt.

Hosszúra nyúlt a napkorong sugara,
Különleges látványát nyújtja a napnyugta.

Fák bőrén szikrázik az igazi tavasz,
Nap és éj hosszára mától nem lehet panasz.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.