Amikor azt mondtad: vége, nem szeretlek, a lépcsőre rogytam, abban a pillanatban, szívem ezer darabra hullott a porba. Téged csábított az új, a sokkal fiatalabb.Tovább olvasom…
Lelkem kapuja nehezen nyílik, sok csalódás zárta magára. Mint szárnyaszegett madár, kuporog ott bent magában.Tovább olvasom…
Kitekint a lány az ablak függönyén át. Szemében csillognak a könnyek. Búcsút int fájó szívvel, és magában így szól hozzád.Tovább olvasom…
Láttam a szeretetet rózsák között járni a nyárban. A nap reá nevetett és olyan szép volt. Az úton találkoztam vele, mások terhét cipelte.Tovább olvasom…
Szívemen nagy sebet ejtett, Szava csak hazugságot rejtett. Hazug szavak, hazug mondatok, hibáztatlak, de én is hibás vagyok.Tovább olvasom…
A lét, rend, s vágyak összhangja valahol félúton megbicsaklott, tönkrement; ember s pénz kapcsolata e mostani megcsúfolt,Tovább olvasom…
Nem tudom miért, de most azt érzem, itt a vége, nem lesz már sok minden, elfogy létem reggele. Elvékonyodtam, mint egy sokat használt anyag, adnék én még mindig, s nem érdekel, mi marad.Tovább olvasom…
Túl szép voltál: lidércem lettél. Így mindig veled lehetek.Tovább olvasom…