Hold sötétvörös színt ölt, a Föld légköre átölelné őt, mint egy titokzatos szitakötő, megtöri az égi tükröt.Tovább olvasom…
Messzeringó gyerekkorom emléke, Lelkemnek gyönyörű szép ékessége. Akkortájt gyermeteg álmaimban járva, Nem volt a világ oly fagyos és árva.Tovább olvasom…
A szívem mélyén őrzők sok, sok álmot, Titkokból font csendes rejtett világot. Lakat vigyázza, őrzi minden percben, Hogy meg ne sértse többé senki lelkem.Tovább olvasom…
Lemenőben már a Nap, Látóhatárt elhagyva, Izzó aranysárga fényt, Bíbor vörös áthatja.Tovább olvasom…
Naplemente után az égbolt alatt Megpihen az első sugallat. Az égboltra nézek, keresem fényed, Nem találom, csak az emléked.Tovább olvasom…
Az éj sötétjében, Ragyogó csillagok, Sugárzó fénykörében, Ezüstösen csillog,Tovább olvasom…
Aranyruhát öltött a fénylő homok, úttalan utak futnak a messzeségbe. Hullámzik a látvány a nap melegétől, utat keresnél, minden oly egyforma.Tovább olvasom…
Én a Nap vagyok, Te a Hold legyél, Mikor Én ragyogok, Te picit pihenjél,Tovább olvasom…