„csönd” – versek címszó szerint

← Vissza a verscímszavakhoz

Találatok: 17

Írta: Papp Barbara
Feltöltve: 2026. 04. 20. 22:23
Téma: Elmélkedések
👁️ 5   ❤️ 1

Gyakorta az életemet elkölteném
esti frissességben, alkonyatban.
A csöndet dallammal tölteném
álmos, nyugodt kis hangulatban.
Tovább olvasom…

Írta: Baginé T. Szilvia 💠
Feltöltve: 2026. 04. 06. 09:46
Téma: Elmélkedések
👁️ 12   ❤️ 1

Rámtalált egy belső hang
Megcsókolta lelkem,
Hiányzott a szívemből
A valódi csendem.
Tovább olvasom…

Írta: Oláh Timi
Feltöltve: 2026. 04. 02. 09:33
Téma: Spirituális
👁️ 10   ❤️ 1

Ne kérdezz semmit, csak ülj le mellém halkan.
Ne szóljon a szád, csak engedd, hogy halljam!
A csöndet, a szél dalát, mely megérint csendben.
Csak ülj, ne szólj, csak nézz engem!
Tovább olvasom…

Írta: Aurora Amelia Joplin
Feltöltve: 2026. 03. 21. 17:36
Téma: Irodalmi ünnepek
👁️ 27   ❤️ 4

Ma fényből szőtt sorok nyílnak bennem,
mint hajnal, mely csöndből felemel,
suttog a toll, s a lélek ír helyettem,
hol minden szó egy rejtett üzenet.
Tovább olvasom…

Írta: Tasi83
Feltöltve: 2026. 03. 20. 06:55
Téma: Élet
👁️ 11   ❤️ 2

Gyilkos csönd, érthetetlen hangfulladás,

sűrű embertömeg-tolongás!

Tovább olvasom…

Írta: Tasi83
Feltöltve: 2026. 03. 17. 07:35
Téma: Önismeret
👁️ 9   ❤️ 1

Hogyan újjulnak meg a vihar-tépett Golgota-sebek? A Lét kapaszkodói már nem felejtenek míg sugarak átlói keresztezik egymást! Szakadt szívütemek résein átüt a megváltó remény: ásejlik tétován, mint felsebzett emlék! Bele kellene csimpaszkodni egymarék akaratba is, még nem lesz végső késő! Csuromvíz-félelmeink között biztosan védelmező kézszorításokba jó volna belekapaszkodni! Űzött csordaként tapossák egymást karrier-törtető hitványok s bőr-izgatott meztelen igazságát a gyerekes kiszolgáltatottság már sohasem bizonyíthatja!

A kóbor-kósza lélekre rátelepül a csönd! Észrevétlen lopakszik a benső én katakombáin át; a párnát otthagyott romantikus pillanatok is nyomot hagynak gyűrött arcunkon! Közös, kiközösített magányban ébredésre vár a tanúskodó figyelő! – Ösztön-mélységek szigeteiből felzúg a Mindenség miközben sokadszor már szégyelli önmagát a türelem, hogy miért nem lehetett kitartóbb s talpraesettebb?! Önmagunkat is folyamatosan szükségesen megcsaljuk elképzelt álmainkban!

Tovább olvasom…

Írta: Mahler Csaba
Feltöltve: 2026. 03. 16. 08:50
Téma: Történelem
👁️ 21   ❤️ 1

A rónaság csöndjén szikra lett az ég,
A föld alól egy szótlan nép beszélt.
Vaskenyér íze volt a hallgatás,
s a szélben égett minden lázadás.
Tovább olvasom…

Írta: Mahler Csaba
Feltöltve: 2026. 03. 08. 03:12
Téma: Lélekvers
👁️ 20   ❤️ 0

Elhagytál, Isten, árnyad rám borult,
Csönded mélyén reszket még a múlt.
A fény kihűlt, mint elfeledt imák,
S az álom szélén sírba vár a világ.
Tovább olvasom…