„Fogj egy sétapálcát és légy vidám”, Gyermekkoromban egy meghatározó dala. Esténként akkor azért szólt imám, Hogy másnap is szóljon csodás dallama.Tovább olvasom…
Mátyás madár szállt ablakomba, benézett a lakásomba, gondoltam tán beszélgetne, ezt kívánja úri kedve.Tovább olvasom…
Egy nő olyan, mint a hóvirág tél végén, mely hó alatt hajt nemesen és büszkén, fehér ruhában hidegben előbújik, ősi eleganciával megmutatkozik.Tovább olvasom…
A széken hever egy kék kardigán, Közelebb hajolok, és magával ránt. Tőled származik az illat, Megannyi emlék szárnyra kap.Tovább olvasom…
Miért is szeretem a feketét... Számomra a legtöbbet megkapott kérdés. A fekete nekem lételemem, A mentsváram, a rejtekhelyem.Tovább olvasom…
Egyediség tükörképe, Szemeimnek tündöklése. Jó néha kilógni a sorból, Megkímélni magam a monotontól.Tovább olvasom…
A cipő sarka halkan ígér az éjnek, a ruha fénye titkokat őriz még. Ez az este talán sosem történt meg, vagy már rég elmúlt – bennem él.Tovább olvasom…