A kitaszított, cserbenhagyott káosz – félő –, még egyszer már ritkán akarhat élet-egésszé rendeződni. Óvópincék vagy légó-bunkerekTovább olvasom…
Lélegzik az Univerzum, benne múlt és jelen, Eljövendő sors a válasz, nem a történelem.Tovább olvasom…
Alkonyban jár a világ, Gőgöt uralja Sátán, Pusztulás a Föld hátán, Romok, romok, csak romok.Tovább olvasom…
Istenem hozzád száll fel imánk, Te hozzád ki mindenható vagy. Te teremtetted meg a világot, mi mind a te gyermekeid vagyunk.Tovább olvasom…
Rohanó világban, rohanó emberek, Lassan már nincs tisztelet és szeretet. Elfelejtünk hinni és elfelejtünk bízni, De a legrosszabb az, hogy már nem tudunk szeretni.Tovább olvasom…
Egész életed az önfeláldozás volt. Egész lényed a szeretet volt. Készültél a megváltásra, a mi megváltásunkra.Tovább olvasom…
Nem csak egy bolygó nekünk, Hiszen van ezer, meg egy csodálatos naprendszerünk. Ez a Föld, melyet választottunk, Ez az, mit emberként úgy akartunk.Tovább olvasom…
Kirabolt hegyek, kifosztott Föld. Utat törő víz, falvakat betemető Földomlások, olvadó jéghegyek. Mondd, ember, mit tettél?Tovább olvasom…