Az esőben sétálva bőrig ázva, tudom Lépteim nyugodtak, eltűnik lábnyomom. Elmossa a víz, rólam is lemossa a terhet, Azt, ami évek óta engem csak kerget.Tovább olvasom…
Nem lát engem senki. Átnéznek rajtam, mintha fényből lennék, nem hagyok árnyékot a földön, nem hagy nyomot a léptem.Tovább olvasom…
Az idő nem old meg semmit, Csak mindent elrendez. Elindítja a jövődet, De fájdalmat el nem vesz.Tovább olvasom…
Ki az a nő? Mi az a nő? Van, hogy a nő, laza menő, Máskor meg lazán széteső.Tovább olvasom…
A Nő reggeltől estig helytáll rendületlen, anya, feleség, társ minden egyben. Dolgozik, figyel, viszi a házat, száz apró dolgot csendben elrendez.Tovább olvasom…
Mikor eltörpül a jó a sok gond mellett, hogy a kezemet fogd, az leginkább ilyenkor kellhet.Tovább olvasom…
Édesapám eltávozott a földi létből, Nagy fájdalom indult bennem a szív mélyéről. Ez a fájdalom később megváltozott, És magával hozott egy varázslatot.Tovább olvasom…
Nőnek lenni ma rágós falat, ruhát mosni a gondok alatt. Megpihenni mosogatás közben, nem csak bevásárlást cipelni a közértben.Tovább olvasom…