Egy cseppnyi boldogság csak ennyit kérek Addig amíg a mában élek Lassan földre érnek a lélek cseppek S körbe fonnak, nem sietnek.Tovább olvasom…
Némán töprengve, esőben sétálva, gondolkodva, merengve nézem a fákat eső közepette. Lám csak, a friss levegő tüdőmet tölti, és az a két galamb az ágon szerelemmel teli? Tavasz, eljöttél, virágzásod megint az új élet vonzásod. Vonzod a szerelmet, illatod csodálatos, álmomban varázslatos.Tovább olvasom…
Megláttalak téged, elcsuklott a hangom. Rám ragyogott a fényed, s megpihent a vállamon.Tovább olvasom…
Neked adnám mindenem e szerény földön. Mégsem kéred, s hagyod, hogy lassan megöljön. Hisz, ha Téged meg tudlak hívni magamhoz, Első vendégként ülhetsz le asztalomhoz.Tovább olvasom…
Csak egy vers, hogy hangod még halljam, A parázs, a láng már kialudt halkan. Már nem nézek vissza az utcán, Hogy vajon Te voltál?Tovább olvasom…
Ha február, akkor Valentin, a szerelmesek napja, s legyen ez az érzelmek hónapja.Tovább olvasom…
Ebben a ritkásan pergő, őszi levélesőben a gyönyörrel felajzott emlékezetre finoman ráfeszülni látszik a még pezsgő,Tovább olvasom…
Végtelen álmok, összetört életek. Mind próbáljuk összerakni a képeket. Nem mindig kell erősnek lenni,Tovább olvasom…