Hangom

Megláttalak téged,
elcsuklott a hangom.
Rám ragyogott a fényed,
s megpihent a vállamon.

Megszerettelek téged,
másképp szólt a hangom.
Bennem élt a fényed,
terhed súlya a vállamon.

Elengedlek téged,
megfakult a hangom.
Fájdalmas a fényed,
sebek ülnek a vállamon.

Nem feledlek téged,
minket idéz a hangom.
Hiányzik a fényed,
az idő sír a vállamon.

Újra látlak téged,
megszépül a hangom.
Megint bennem a fényed,
a jövő ring a vállamon.

Hozzászólások (2 darab)