Tettednek teljes terhe terhes, Mikor az órák lassabban telhetnek. Tétova titkolózás túlteng itt lenn, Tolongó tüske van a felhőben ott fenn.Tovább olvasom…
Két világ lakozik a mellkasomban, fény és árnyék fonódik össze ottan, mint a fa gyökere és lombja a magasban a jó és rossz között billeg az akarat.Tovább olvasom…
Ha szereted gyermeked, Óvd a környezeted! Ha szeretnél unokákat is, Vigyázz, hogy bánsz azzal, mi kincs.Tovább olvasom…
Volt, hogy nem kérdeztem én az észt nem mérlegeltem, nem számoltam. Lelkem szárnyra kapott, mint a szél s hogy röpítsen magával - hagytam.Tovább olvasom…
Egy emberi lélek, Elakadt az életben, Nem tudta, mit tegyen, Nem tudta, hova legyen.Tovább olvasom…
Egy pillanatra megállok, de a világ tovább rohan. Az emberség az emberekben vajon hol van? Mikor a másik úgy érzi, nincs holnapja tovább, nem bírja.Tovább olvasom…
Rohanó világban, rohanó emberek, Lassan már nincs tisztelet és szeretet. Elfelejtünk hinni és elfelejtünk bízni, De a legrosszabb az, hogy már nem tudunk szeretni.Tovább olvasom…
A tudattal: hogy el kell, hogy múljak – antennáival bekapcsol szívem pitvarában a szorongás elmos, mint a megtörtént álom. Az elme kóros, ábrándos képzeteket vetítve ringat,Tovább olvasom…