Hideg kórházi folyosókon halk léptek suhannak, Visszhangként a fájdalom szülte, bánatos sóhajnak. Minden fagyosan dermedt, valósággá vált rémálom, Szárnyakat szegő, feketével festett szánalom.Tovább olvasom…
Mondd hol fáj jobban, hogy ott jobban tudjalak szeretni. Mondd hol sajog szíved,Tovább olvasom…
Egy angyalt hoztam neked, ki melléd ül ha kéred, Ide ül és vigyáz rád, ha bús és komor ma a világ.Tovább olvasom…
Hidd el lomb vagyok, egy kidőlt fán, kisöpört utca vagyok, megtisztított a vén magány.Tovább olvasom…
Az asztalon egy levél hevert, mely leleplezte hűtlenséged. Szívem összetörve zokog, magamba roskadva nézlek.Tovább olvasom…
Egy ódon kapu előttem, kezemben díszes kulcsa. Eszembe jut, valaha e kert boldogságom tanúja volt.Tovább olvasom…
Szomorú cinege ül egy korhadt ágon párját keresi az egész világon.Tovább olvasom…
Rengeteg panasz hagyja el a számat, Mióta elvesztettem édesapámat. Nem lehetek hálátlan, Hisz hatvan évéből harminchetet kaptam.Tovább olvasom…