Az árnyék előttem jár barnás-zöldes fövényen, Lépteim nyomában megbújik a végtelen szerelem. Fehér hosszú ruhámba bele-belekap a szél,Tovább olvasom…
Távoli emlékek, őrzi őket lelkem, De vajon te még emlékszel rájuk? Egy megkopott könyvbe írom be a nevem. Egy napon mi egymást talán még látjuk.Tovább olvasom…
Néha meg kell állni egy röpke pillanatra, Észrevenni azt, amit máskor nem veszünk. Mi az, ami szívemnek örökre megmaradna? Egy pillantás, egy érintés, mit egyikünk sem feledünk.Tovább olvasom…
Hajszálvékony csíkként lobban az egyetlen fonal. Jelentéktelen, kopottas egérút, melynek holdtölte-színe van zizzenő avarlevelek ásító árnyékától s nem merem rábízni magam, hisz valahol fennTovább olvasom…
Elmúlnak a napok Fogynak a percek A homokóra szemei lassan leperegnek.Tovább olvasom…
Az időkereke forog, S az évnek homokóráján Gyorsan peregnek a napok, Ám megáll egy pillanatra,Tovább olvasom…
Szeretem nézni a tengert, megzabolázhatatlan szépségét, mely hatalmas kaméleonként percenként változtatja színét.Tovább olvasom…