Anyám szajha volt, apám rab. E frigyből lettem én: Arabrab. Arabrab – Barbara.Tovább olvasom…
Azt mondjátok, rossz vagyok...! Rám nehéz köveket dobnátok! Szavam éle szeli szíveteket cikkelyekre! Zsémbesen zsámolyoztatok zsörtölődésekre!Tovább olvasom…
Egyre inkább bedarálódunk a vélt, megtűrt Jelenbe; kapaszkodnánk élhető tunya-közönyökbe,Tovább olvasom…
Magyar földön születettek, magyar földön lakók, kiknek nyelve szabad madár, nem köti meg béklyó,Tovább olvasom…
Anyám! Az első szó, az első hang anyanyelvemen, úgy gördült le ajkamról, mint ahogy gyöngyszem gurul le a selyemszálról. Egy szó, mi zsong fülemben, mi meghatározza, bearanyozza egész életem, mely védőpajzsom, múltam, jelenem, jövőm maradt énnekem. Dallamossága zengő hangszer,Tovább olvasom…
Vakító napfény és zivatar, egyszerre idős és még fiatal, csendesség és cserfesség, csábítás és tisztesség,Tovább olvasom…
Egy perce volt csupán, hogy beléptem a nagybetűsbe, izgatottan, mit sem sejtve. Időn túli volt, mikor életünk értelmet kapott,Tovább olvasom…
A tudatosan kitaszított mélység, mint a befelé táguló, megalázott mozdulat lenne. Egymásnak feszítő önmagát vetülő kóbor árnyak sejtelmeTovább olvasom…