Agytekervények labirintusából mintha egyszerre eltűnt, megszűnt volna az összes maradék érzelmi csecsebecse;Tovább olvasom…
Az évszakok minden évben gyorsvonatként robognak, tegnap még a talpam alatt falevelek ropogtak. Pislogtam, és havat váltott a virágzó barackfa, aztán fuldokolni kezdtem a rengeteg kacatba' Amúgy a negyede olyan, amit nem én kértem, kényszerérzet miatt adták ünnepek jegyében. Most meg megy a hű, meg ha, hogy azt kell kerülgetni, mintha nem pofáztam volna el, hogy már nem tom hová tenniTovább olvasom…
Hová lett a mese csodálatos világa, a jótündérekkel és a gonosz boszorkányokkal,Tovább olvasom…
Amikor szeretet öleli át lelkem, egyfolytában potyognak könnyeim, tisztára mossák bűnös foltjaim.Tovább olvasom…
Nehézkessé lett az elkésett bizonyosság. Felcseperedett kedvükre tollászkodó fácáncsibék bizsergő-kíváncsi héják között minduntalan lemaradnakTovább olvasom…
Meg kell fejtenem, mi dolgom lehet nekem még e földön, hol farkas-csordák, kétes jampecek, csicsergő, kanári-dámák közt élet-halálTovább olvasom…
Életünk pisla, megszámlált történése mint borostyánkőbe dermedt emlék-cseppek mozdulatlan, nyughatatlan alvásaink kút-mélyén csöndesen felkéreckednek:Tovább olvasom…
Ismerős, fullasztó massza eseménytelenség drasztikusan elborít mindent. Rágós, nyúlós, posvány, mely mindenütt megragad.Tovább olvasom…