Szél fúj, én állok, árny fut, én várok, csend hív, én hallok, út hív, én járok.Tovább olvasom…
Tudom jól, hogy ki vagyok én, Germán vér a Sors tengerén. Tudom azt is, hova tartok, Előre csak! Fel nem adom!Tovább olvasom…
Lenni egy perc – néha ennyit ad az élet, mégis beleremeg minden, amit érintesz. Apró mozdulat vagy, fénycsík a levegőben, mégis nyomot hagysz, mert adtál magadbólTovább olvasom…
Karácsony másodnapján bennem lebeg lényed, szürke sírkő alatt hamvaid ellenére.Tovább olvasom…
Végre megírtam könyvem, ne lássa senki a könnyem. Nem ment olyan könnyen, vakaróztam sokat közben.Tovább olvasom…
Hát tedd félre a hólapátot, helyette fürödj a fehér tengerben. S ha várat is építesz vízből, már érted, jó vagy mindenben.Tovább olvasom…
Két kéz, mely a félhomályban összeér. Két szív, mely egymásnak nem ígér. Két lélek, mely egymást simogatja, az univerzum az egészet összetartja.Tovább olvasom…
A szépség reggel kezdődik, amikor a pohár peremén megcsillan a fény. Ott van a konyhaasztalon felejtett morzsában, egy kéz nyomában a kilincsen.Tovább olvasom…