Egy újabb év kezdődött nélküled. Már a második. Hiányzol, és a remény egyre csak halványodik. Az elmúlt évben tanultam, hogy tudlak elengedni, De nem ment, mert képtelenség téged nem szeretni.Tovább olvasom…
Indulj el oda, ahol csak téged várnak, ahol ajtót, szívet előtted kitárnak, ahol soha senki nem pótolhat téged, ha távol jársz is, megőrzik „fényképed”.Tovább olvasom…
Zsebre tett kézzel járod az utad, kavicsokat rugdosol, gurulnak széjjel. Lehajtott fejjel,Tovább olvasom…
Azt is nehezen hittem el, hogy felém fordultál, Válaszolni is elfelejtettem, úgy elvarázsoltál. S mikor ajkaidról a várt kérdések visszhangzottak, Mintha csak a lelkem mélyéről csengve szólnának.Tovább olvasom…
Soha nem tettem újévi fogadalmat, így azt mindig meg is tarthattam, csak az év volt új, nem a tennivaló, az mindig ismétlődő és sokszor folytatódó.Tovább olvasom…
Esnek a fehér hópelyhek, békésen szépségükkel lefednek mindent. Bár szenvedő szívemet is behavaznák, s a bánatot benne örökre betakarnák.Tovább olvasom…
Ereimben régi adósság-dühök meszesednek céltalan. Tűnt, bosszúálló ifjúság akar kárpótlást, elégtételt venni nyilvános megaláztatásokért,Tovább olvasom…
Alig volt, pár éve talán, hogy szívem mosolyra derült, mint megálmodtam gyermekként, most mind terítékre került.Tovább olvasom…