Anyám szajha volt, apám rab. E frigyből lettem én: Arabrab. Arabrab – Barbara.Tovább olvasom…
Magányos vándorként járom az utam. Megyek előre, ki tudja, hova. Viszem álmaim súlyos csomagját. Egyre nehezebb, már nem bírom tovább.Tovább olvasom…
Egyszer régen, csendes estén. Egy lány a vállamhoz ért,Tovább olvasom…
elpilledt a Nap a horizontra hajtotta fejét csendességet sugall az embernek csillapodjanak, mára lezárt a hajszaTovább olvasom…
Megszólal a lélek gitárja, Hangjában most vad érzelmekkel. A szívbe hulló könny szikrája Bámul reménykedő szemekkel.Tovább olvasom…
25 évesen azt hittem, megváltom a világot, szívemben őriztem minden nagy álmot. Tele voltam vággyal, szárnyaló hittel, nem számoltam kudarccal, semmilyen kétellyel.Tovább olvasom…
Szavaimban sokszor nyílik szóvirág, Olykor életre kel vihar vagy napsugár. Érzéseim, gondolataim és álmaim, A mondatokból font szövegek szárnyaim.Tovább olvasom…
Lelkem ajtaja zárva Bizalom az ára. Lelkem titkát őrzöm, Fájdalmas belső börtön.Tovább olvasom…