Ha majd e világban egyszer meghalok Te ne sírj, hisz én mindig veled maradok Elhantolják majd porhüvely földi testemet De a szívedben, tudom, mindig ott leszekTovább olvasom…
Köszöntelek Anyák napjára, Most virágot viszek sírodra. Feléd száll lelkemnek sóhaja, A szívemnek tele hálája.Tovább olvasom…
Fagy fon be mindent, hallgat most a táj, Az ég szemében tiszta könnyre vár. Város alszik, dér borítja csend, s egy gyertyalángban él a szeretet.Tovább olvasom…
Nincs szó, ami elmondaná, honnan érkezik. Nincs szó, ami megmagyarázná, miért éppen akkor. Nincs szó, ami felfoghatná, hogyan válik bizonyossá. Nincs szó, ami szétszedné — mert egység, nem kérdés.Tovább olvasom…
Mint őszi levél, mely lassan földre hull, úgy száll le ránk a csend, s a világ elcsitul. A szív megdobban, s már más ritmusban él, az idő selyemszála szétfoszlani vél.Tovább olvasom…
Az ég kitárja fényből szőtt kapuit, A szeretetben ébrednek álmaink. Nincs pokol és nem lesz sötét a határ, Csak Isten fénye, örök otthona vár.Tovább olvasom…
Hajnalban, a padon ülve néztem a nap felkeltét, merengve. Mintha itt volnál megint… szemem a múltba tekint, várva, hogy az arcodat újra lássa.Tovább olvasom…
Te voltál a fény, ki rámtalált a ködben, Te voltál a hang, ki megtörte a csöndem. Te gyújtottál tüzet a szívemben, Első pillantásra Én beléd szerettem.Tovább olvasom…