Túrj lágyan kócos, vad fürtjeimbe, húzz válladra, hogy megpihenjek, nincs csillag, se Nap, se Hold az égen, csak szemed csillogása világít be mindent.Tovább olvasom…
Öröklétbe fagyott szavak dörömbölnek időn át, újraéledt a sötét múlt meghalt már a szép világ.Tovább olvasom…
Lehajtotta fejét s vitte nehéz keresztjét, melynek súlya alatt, hite pillanatra sem apadt. Fel, fel tekintett s tiszta szeme könnyeket nem hintett. Csak a töviskoszorú megsebzett okán,Tovább olvasom…
Homályban, borúsan sétálva nézek. Sötét lett hirtelen, de nem félek. Mik ezek a madarak? Fecskék talán, csak repülnek énekelve fent.Tovább olvasom…
Hajamban megcsillan fehér porhó, mellőlem sok év messzire szökött, bár tortáimon nem volt csillagszóró, az idő bizony eljárt fejem fölött.Tovább olvasom…
Vár egy másik világ... Lassan indulok... A földi létnek, most hátat fordítok. Ne sírj miattam! A béke, mi vár.Tovább olvasom…
Téged szeretni annyi, mint lenni. Téged szeretniTovább olvasom…
Te voltál a hercegem, Messze tájon át. Paripád hangja legyőzte az eget, S sötéttel megharcolván,Tovább olvasom…