Egyedül ülök a tóparton, felhők között napfény ragyog, aranyszínű fátyla lebben, majd eltűnik sejtelmesen.Tovább olvasom…
Lángból születtem, te jégből érkeztél, szívemre fagyva mégis felégtél. Szikra lett minden kimondott szavad, forróság ringatta jeges arcodat.Tovább olvasom…
Ha végre a karodban ébredek, nem lesz többé múlt, sem jövő, csak a tested melege, ahogy belesimul az enyémbe.Tovább olvasom…
Csendben nyílik az éj kapuja, hol a lélek szabadon szárnyal. Fény és árnyék tánca ringat, hív, szólít az álmok világa.Tovább olvasom…