Az esőben sétálva bőrig ázva, tudom Lépteim nyugodtak, eltűnik lábnyomom. Elmossa a víz, rólam is lemossa a terhet, Azt, ami évek óta engem csak kerget.Tovább olvasom…
Bűzös posvány, tapadó sár, ragad a talp, elmúlt a nyár.Tovább olvasom…
A nő maga az erő, Ösztönösen felemelő. A nő egy esszencia, Varázslatos az illata.Tovább olvasom…
Lakat alatt nyomaszt a súly, mázsás a teher, Még a néma csend is fullasztóan nehéz levegőt lehel, Még súlytalan lebeg testünkben a megfagyott vér,Tovább olvasom…
Oly fáradt a kéz, mely sok éve tartja a súlyt.Tovább olvasom…
Egy kézfogásban ott van a bizalom, átok ült ebben az egyezségben. Mint kígyó körbefont örökre, kamatos kamat íze a kezemben.Tovább olvasom…
Tettednek teljes terhe terhes, Mikor az órák lassabban telhetnek. Tétova titkolózás túlteng itt lenn, Tolongó tüske van a felhőben ott fenn.Tovább olvasom…
Egyszerre az egész élet túl nagy teher, így hát esztendőnként hordjuk el… Nyűjük el, mint koszlott ruhát, míg a jó Isten újabbat nem ád…Tovább olvasom…