Egy nyitott könyv hófehér lapokkal, megtöltöm majd életem napjaival. Tovább viszem mindazt, ami épített, hátrahagyom mindazt, ami rombolt.Tovább olvasom…
Engedem a múltat. Örömmel fogadom a jövőt. Tudom, szebb és jobb lesz, és én ezt szívesen megvárom.Tovább olvasom…
Ha belenézek a tükörbe, régi magamat keresem. De nem azt találom. Helyette egy ráncos,Tovább olvasom…
Minden reggel első dolgom, a tükörbe belenézek. Megijedek a látványtól, egy ráncos arcot látok.Tovább olvasom…
Mint szárnyaszegett madár, próbálok magasra, magasabbra, egyre magasabbra menekülni, ELŐLETEK.Tovább olvasom…
Hangja tűzcsapásként hasított, a bíborvörös láng megvakított. Egyetlen mondatában elégtem, porszínű égbe szürkén néztem.Tovább olvasom…
Jégszobrok őrzik a fagyos palotát, fehér csipke fonja be az ablakát. Falait sűrű jég borítja szüntelen, e világ hideg, sivár és színtelen.Tovább olvasom…
Hirtelen jött a változás, fel sem ismerve, a hangulat lett más, elszállt az ember kedve. Megremegtetett, távol járt a megszokottól, az idő pillanat alatt fénytől elnyomott.Tovább olvasom…