Magányos vándorként járom az utam. Megyek előre, ki tudja, hova. Viszem álmaim súlyos csomagját. Egyre nehezebb, már nem bírom tovább.Tovább olvasom…
Vándorok vagyunk e földön, lépteink után vajon mi marad. Áldást szórunk e szívünkből, ha megérkezünk valahova.Tovább olvasom…
Füst árad a kéményekből, fehérlik, rátelepszik lomhán, búsan a völgyre. Fent ködben lapul az erdő,Tovább olvasom…
Hosszú út van mögöttem, Otthonból eljöttem. Vándor életet élek, Egyedül én nem félek.Tovább olvasom…
Az élet útján csendben lépek én, Hol néha árnyék van, hol tiszta fény. A távol hív, a szívem útra kél, Hisz minden lépés csodát remél.Tovább olvasom…
Meleg a májusi zápor, ma víg vagyok, bátor. Nem kell nekem sátor, én nem félek a sártól.Tovább olvasom…
Néma fájdalom gyötri lelkem, elmúltak felettem az évek, rövidke fuvallat vitte el a szépet,Tovább olvasom…
Kövek vagyunk, levelekkel takart kövek, mi kopottan sírva mállik.Tovább olvasom…