Ezen az oldalon elemezheted
Gyólay Karolina „Csillogó szemedben”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Túrj lágyan kócos, vad fürtjeimbe,
2
húzz válladra, hogy megpihenjek,
3
nincs csillag, se Nap, se Hold az égen,
4
csak szemed csillogása világít be mindent.
1
Nincs szó, ami átölelné az érzést,
2
e pillanatban csak hullámzunk az ég kékjén,
3
a nyugalom és vágy keverékét érezzük,
4
szárnyát bontva a szél viszi létünk...
1
Talán nem is létezünk, egy perc az életünk,
2
szikra sercen, lobban a láng, a sors perzsel,
3
mégis tudom, kezedbe csúsztatva kezem,
4
vagyunk, s a pillanat bár örökre miénk lenne.
1
Hadd nézzem magam csillogó szemedben,
2
fogd erősen érted nyújtott kérő kezem,
3
hadd forogjon a világ, pörögjön őrülten,
4
te ölelj magadhoz, mintha holnap már nem lenne!