Rókafi és a pillangók

Egy meleg nyári nap délutánján, az erdőszéli mogyoróbokrok alatt unatkozott a rókafi. Egyedül volt, idősebb testvérei elmentek vadászni, de őt itthon hagyták, mert még nagyon játékos volt. Egy fűszálat rágcsált unalmában, amikor arra szaladt egy kisnyúl.
- Állj meg nyuszika, maradj itt velem játszani! - kiáltott utána.
Ám a nyuszika amint meghallotta a rókafi hangját, még gyorsabban szaladt. Szülei azt tanították neki, hogy mindig nagy ívben kerülje el a rókákat, mert azok, ha elkapják, menten megeszik.
A rókafi szomorúan vette tudomásul, hogy a nyuszika nem szeretne vele játszani. Már nagyon unta a mogyoróbokor alatti üldögélést, mert semmi érdekes dolog sem történt körülötte.
Törte a buksiját, hogy mit is csináljon, amikor tekintete a közeli rétre tévedt. A rét tele volt szebbnél-szebb mezei virágokkal, melyekre színes pillangók szálltak le pihenni, majd újra felröppentek vidáman táncot járni.
- Óh, de szépek ezek a pillangók! - sóhajtott fel a rókafi. Jó lenne körülöttük szaladgálni, fogócskázni. Vajon játszanának velem? – tűnődött.
Alig kigondolta, már vidáman kiabált a pillangóknak.
- Hahó! Pillangók! Én is játszhatok veletek?
A pillangók vidáman integettek, hogy örömmel játszanak vele.
Boldogan szaladt a rókafi, a pillangók meg incselkedve csalogatták a hatalmas rét közepe felé. Rászálltak az orra hegyére, amitől jó nagyokat tüsszentett. Ezen meg jót nevettek. Boldog volt a rókafi, végre vannak játszópajtásai. Hogy megtévessze a pillangókat, lehasalt a nagy fűben, és izgatottan várta, hogy megtalálják. Amikor rátaláltak, rászálltak az orrára, fülére és ott illegették magukat. Móka és kacagás hangja hallatszott a rét felett, még az énekes madárkák is elröppentek megnézni, kik játszanak ilyen vidáman.
Gyorsan eltelt a délután. A pillangók elköszöntek a rókától és megígérték, holnap is eljönnek a rétre játszani. Ő is megígérte örömmel várja őket, majd vidáman ugrándozva hazafelé indult.
Otthon már várták testvérei, akik büszkén mutatták neki a mai zsákmányukat, egy szép nagy libát. Rókamama finom vacsorát készített belőle. A rókafi is jól megtömte a pocakját, majd álomba szenderült, és még álmában is a tarka pillangókkal kergetőzött a vadvirágos réten.