„ajándék” – novellák címszó szerint

Írta: Krivák-Móricz Ilona 📅 2026. 01. 17. 17:15 Élet ❤️ 2 👁️ 22

Péntek délután volt, januári kemény nap.
A nő igyekezett, hogy indulhasson a Kék Golyó utcába a kezelésre. Budára.
Az arcát is bekrémezte, hogy a csípős hideg ne marja ki a bőrt. Az volt a szerencséje, hogy tudta használni a metrót, így az útja rövidebb időt vett igénybe. A Déliben kiérve a friss levegőre érezte annak hideg, metsző hatását. Szaporázta a lépteit, hogy időbe odaérjen a sugárkezelésre. Ott már a helységben finom meleg volt. Levetkőzött, és várta a sorát, hogy az ottani gép elvégezze a feladatát, s mehessen mihamarabb haza felé.

Sötétedett, meleg sál, sapka, kesztyű védte a hidegtől. Az aluljáróban mindig megállt egy antikvárium előtt. Szerette a könyveket. Élvezettel keresgélt, mindig talált valami érdekességet vagy kincset érő olvasnivalót a mások által kidobásra ítélt…

Írta: Fekete Ida Virág 📅 2025. 12. 28. 21:45 Karácsony ❤️ 0 👁️ 12

A karácsonyi vásáron nagy volt a tömeg, pedig már nagyon közel volt a szenteste.
Úgy tűnt, mintha mindenki az utolsó pillanatra hagyta volna az ajándékok vásárlását. Éva és Tamás egymást kézen fogva próbáltak az árusukhoz furakodni. Szállingózott a hó, a hangszórókból hangosan szóltak a szép karácsonyi dallamok.

Éva megállt egy órásbolt előtt, nézegette a szebbnél szebb órákat. Tudta, hogy Tamásnak régi vágya egy különleges karóra. Meglátta az árát, és fájó szívvel vette tudomásul, hogy ilyen drága ajándékra nem elég a pénze. Sajgott a szíve, mert annyira szerelmes volt a fiúba, hogy szíve szerint az egész óraboltot megvette volna a kedvéért.

Tamás lopva figyelte kedvese arcát, amiről egyből leolvasta gondolatait. A hangszóróból felhangzott a Piramis együttes akkori nagy slágere…

Írta: Alexander Corvinus 💠 📅 2025. 12. 26. 18:24 Fantasy ❤️ 0 👁️ 19

A szenteste elmúlt, az ajándékokat kinyitották a gyerekek, és eljött a karácsony este.
Ma karácsony este van, de nem tudok aludni – gondolkodott hangosan Izabell, és a testvére hallotta.
Elizabett ránézett a testvérére. – Mit akarsz, megkaptad az ajándékodat, mi kell még!
– Ikrek vagyunk, kaptunk ajándékot, mindig sokat akarsz, teneked semmi nem elég!
– Menj a francba, Izabell, elegem van.
– Eleged van, mi? – Nem kaptad meg az ajándékodat?! Elizabett mérgesen fordult a másik oldalára.
– Menj a francba, utállak! Izabell is a másik oldalára fordult. – Utálom a karácsonyt, és tégedet is.
Elizabett mosolygott, lassan visszafordult, és nézte a testvérét. – Még mindig azt hiszed, az a fontos, ki milyen ajándékot kap, mi?
Sötét van, este van, mit akarsz ezzel? – Szerinted mi az…

Írta: Alexander Corvinus 💠 📅 2025. 12. 26. 18:20 Karácsony ❤️ 0 👁️ 12

Szenteste négy kisgyerek ült a szobában akkor, és nem volt jó kedvük, csak ültek halkan.
Azon az estén nem esett a hó, és csak a hideg szél rázta a fagyott faágakat.
A szél hangja néha hangos volt és félelmetes, de a gyerekek nem tudtak aludni.
Négy ágyon négy gyerek próbált aludni, de nem ment, és akkor a 12 éves Júlia megszólalt.
Mit gondoltok, buták, még soha nem kaptunk ajándékot, aludjatok, elég, aludjatok végre.
A két ikerfiú egymás mellett próbált aludni, de nem sikerült sehogyan sem!
Júlia lánytestvére, Margaréta is mellette próbált aludni, de nem tudott, hangosan süvített a szél.
– Hallgass, Júlia, az iker nem tud aludni, meg én sem, nincs ajándék, nem is volt, soha nem is lesz!
Anyuéknak nincsen pénzük, és a Mikulás sem létezik, Júlia, fogd be – az egyik iker átfordult a…

Írta: Fekete Ida Virág 📅 2025. 12. 23. 00:20 Karácsony ❤️ 1 👁️ 11

A karácsonyi vásáron nagy volt a tömeg, pedig már nagyon közel volt a Szenteste.
Úgy tűnt, mintha mindenki az utolsó pillanatra hagyta volna az ajándékok vásárlását. Éva és Tamás egymást kézen fogva próbáltak az árusukhoz furakodni. Szállingózott a hó, a hangszórókból hangosan szóltak a szép karácsonyi dallamok.
Éva megállt egy órásbolt előtt, nézegette a szebbnél szebb órákat. Tudta, hogy Tamásnak régi vágya egy különleges karóra. Meglátta az árát, és fájó szívvel vette tudomásul, hogy ilyen drága ajándékra nem elég a pénze.
Sajgott a szíve, mert annyira szerelmes volt a fiúba, hogy szíve szerint az egész óraboltot megvette volna a kedvéért.
Tamás lopva figyelte kedvese arcát, amiről egyből leolvasta gondolatait.
A hangszóróból felhangzott a Piramis együttes akkori nagy slágere, az…

Írta: Szabó Szabina 📅 2025. 12. 21. 23:54 Karácsony ❤️ 0 👁️ 10

Marci egy este a szokásosnál is nehezebben aludt el. Pedig minden a megszokott módon telt aznap. A szülei hangos szó nélkül nevelgették őt és testvéreit a kis malom utcai házban. Játék után elpakoltak, majd miután kezet mostak, leültek vacsorázni a konyhaasztalhoz, ami picit dülöngélt olykor, ha a lába alól kicsúszott a gondosan összehajtott papírlap. Vacsora után Marci az apukájával elpakolt, anyukája pedig fürdeni vitte a kisebbeket. Nagyon szerette ezt a pár percet, hiszen ilyenkor édesapja csak rá figyelt, volt idő egy kis beszélgetésre. A kisfiú határozott kérdéssel fordult hozzá:
– Apa! A felnőttek is kapnak ajándékot a Jézuskától? – kérdezte, korához képest komoly arccal.
A férfi nem válaszolt azonnal, mert tudta, hogy fontosak a szavai.
– Természetesen. Mindenki, aki jó, kap…

Írta: Vizkeleti Erzsébet 💠 📅 2025. 12. 17. 20:31 Igaz történet ❤️ 0 👁️ 15

A fiók mélyén porosodó ajándék olyan, mint egy halk sóhaj, amelyet évek óta senki sem hallott. Ahogy kezedbe veszed, érzed rajta a múlt tapadását: azt a pillanatot, amikor még friss volt a szalag, amikor még hittél benne, hogy lesz alkalom, lesz idő, lesz találkozás. Néha az élet úgy sodor tovább bennünket, hogy a legfontosabb mondatok félúton maradnak bennünk. Egy ajándék pedig képes magába zárni mindazt, amit nem mertünk kimondani: a reményt, hogy valaki örül majd nekünk, a hiányt, amikor már nincs kinek odaadni, a bátorságot, amit nem találtunk meg időben, vagy épp a megbánást, ami csendesen visszajár.

Ha elképzelem ezt a régi csomagot, bennem így szólal meg a története:

A fiók mélyén őrzöm még mindig. Néha, amikor keresek valamit, véletlenül meglátom, és hirtelen nagyot sóhajtva…

Írta: Szentesiné Nagy Margit 📅 2025. 12. 16. 09:53 Igaz történet ❤️ 0 👁️ 10

Sokáig ültem csendben a varródoboz fölött, a varrótű fénye meg-megcsillant a lámpa alatt. Gondolkodtam, mi legyen az az élő ajándék, ami nemcsak játék, hanem emlék is a legkisebb unokámnak. Aztán elővettem a régi kis dobozkát. Benne ott pihentek a keresztszemes hímzések: anyukám türelmes keze nyoma, a nagymamám régi mintái, és az enyém is, mind-mind apró öltésekbe rejtett szeretet. Ahogy végigsimítottam rajtuk, mintha a múlt szuszogott volna a tenyeremben. Ekkor született meg a gondolat: egy kis matató, terítőcske, falacska – egy textilből szőtt mese.

Varrtam, öltésről öltésre. Belekerültek a család legfőbb motívumai, virágok, indák, apró formák, mintha mindannyian ott lennénk benne egyetlen puha darabban. Kis zsebeket készítettem, rejtett kuckókat, és mindegyikbe egy-egy apró…