16+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
Pofazacskóba becsúsztatott latexbetétek, amiktől teltebbnek tűnik az arc. A kövérítő jelmez szinte már-már pontos, precíz, ugyanakkor roppant valósághű. Jobbára szilikonból készült, a nő alkatára szabták, és a nő kissé rogyadozva jár a súlya alatt. Kövérített, pufók arcát kipirosította, haját szándékosan illatos lakkal fújta be. Mesterséges vádlija is olyan, mintha egy teltkarcsú, molett nő testrésze lenne. Bettina még egy utolsó pillantást vett a nagy előszobai, egészalakos tükörben, mielőtt elindulna a vakrandira. Borzasztóan kíváncsi és izgatott, hogy vajon az illető dögös, szuperszexis pasi, aki – állítólag – a belső tulajdonságokat is megszokta dicsérni a hölgyeknél, nem csupán csak a bombázó fizikális adottságokat, vajon mennyire lesz majd elégedett azzal a hamis, mesterkélt…Tovább olvasom…
Rióba készültem, mint mindig, mert hát készülni azt lehet, de sem repülőre, sem hajóra nem szeretek felszállni még mindig, így aztán nemigen van esélye a megérkezésnek. Na, nem mintha nem telne rá, csak hát nem akartam a családot itt hagyni fűtés, áram, internet és egyebek nélkül, persze egyesek szerint mindezek nélkül jól meg lehet lenni, főleg ami az utóbbit illeti, én sem igazán értem, mi ez a nagy cécó, miért nem mászunk mindjárt vissza a fára, ámbár ahogy egyesek intézik a világ dolgait, persze még ez is megeshet. Most már mindegy, de ha már nem mentem el időben Rióba, gondoltam, jó lesz Velence is, talán jobban is illik a koromhoz, vagy a koromhoz. Már azon voltam, hogy telefonáljak az utazás megszervezése érdekében, mikor megszólalt a telefonomon a beállított emlékeztető, hogy…Tovább olvasom…
Az új állatorvos augusztus közepén foglalta el állását, és családjával beköltözött a szolgálati lakásba. A falubeliek úgy tudták, hogy felesége lesz a segítője, de már szeptember volt, és még senki sem látta a doktornét. Györgyi, a kislányuk most lett első osztályos, és szépen összebarátkozott Évivel, a padtársával. Gyakran játszottak együtt iskola után, természetesen a doktor beleegyezésével. A kislány időnként megemlítette Györgyinek, hogy igazán elmehetnének őhozzájuk is játszani. Ilyenkor Györgyi mindig talált kifogást, hogy miért nem mehetnek. Legtöbbször édesanyja gyengélkedését hozta fel indoklásul. – Mindig fáj a feje, nem szereti, ha körülötte zaj van. Az állatorvos feleségét továbbra sem látták a falusiak. Boltba, postára nem járt, a doktor intézte ezeket a dolgokat. Ha beteg…Tovább olvasom…
16+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
Megmondom őszintén, sosem rajongtam igazán a farsangért. Egyrészt kicsi, kezdetleges Norbi valahogy mindig ilyenkor volt beteg. Másrészt, mert ahogy idősödött, egyre inkább erősödött bennem a gondolat, hogy miért is éri meg az ember fia lányának csatakosra fonnyasztó műszálas göncben és olyan fültépázó maszkban mászkálni, amiben rohadtul nem látnak lófalloszt se. Az meg, hogy ebből versenyt csinálnak, és mindig az nyer, aki vagy tanárkedvenc, vagy benne van valamelyik őse a zsűribizottságban, már csak hab a tortán. Meg persze időről időre az is egyre inkább hagyománnyá vált, hogy amikor ilyentájt szokás szerint elkezd a csapból is folyni az a hányadék, amit fényes maszkabálnak és társainak neveznek, legszívesebben a szemgolyómon keresztül tépném ki a dobhártyámat szálanként. Ha…Tovább olvasom…
Hát, újra itt vagy… eljöttél, pedig nem is hívtalak. Kint nagy, kövér, sötét dunyhák fedik az eget, mintha az ég is csak szomorúan, belenyugvón figyelné léptedet. Mondd, mit akarsz? Látom, kicicomáztad magad… hogy vigasztalni jöttél? Engemet? Hát nem látod, hogy milyen tökéletesen élem életem? Hogyan? Most meg azt mondod, nézzem a ragyogó, csillogó, villogó fényeket? Hát legyen, de csak mert tudom, addig úgysem mész el… nézem… Valóban, az a kis világító szarvas nagyon kedves a szomszéd udvarban… Most meg hiányolod, hogy én miért nem díszítek? Újra? Újra ez a téma? Hagyd el ezt a smúzolást, mintha nem tudnád… a meghitt idill elérhetetlen fogalma már évek óta, mint egy öreg, rongyos papírgalacsin porosodik a sarokban. Hogy mondod? Seperjem ki? Tegyem ki a szűrét? Van helyette szépen…Tovább olvasom…