A negyvenes éveiben járó férfinak napról napra komoly fejtörést okozott egy kisbaba megfelelő ellátása. Legalábbis, ami az ezzel járó kellékeket és babadolgokat illette. Pelenka, popsikrém, törlőkendő, tápszer, cumik színes és remélhetőleg széles választéka. Kellő mennyiségű babaétel, hiszen a világért se akarta, hogy bármelyik pillanatban hisztis, egyre követelőzőbb sírás legyen a vége egy nyugodtnak aligha nevezhető délelőttnek. És akkor még ezekhez jöttek hozzá a plüssállatok tömegei, a babatakarók és egyebek. Most mégis azért volt ennyire izgatott, mert egy fantasztikusan sugárzó, igazi bombázó hölggyel találkozott, aki ultimátumot adott neki arra vonatkozóan, ha nem lesz vele maximálisan őszinte egy füst alatt azonnal és haladéktalanul, szakít vele. Az étterem – ahol találkoztak…Tovább olvasom…
Hogy találsz meg valakit, mondjuk csak úgy magunk között az ideális nagy Őt, aki egyszerre minden álmodat és vágyadat beteljesíti a jövőre nézve, és ami a legfontosabb: Elsősorban önmagadért imád és rajongásig szeret?! A válasz sajnos – kivált jelenkori pénzhajhász társadalmunkban – korántsem egyszerű. Richárd miután sajgó hasmenés, hányinger, hascsikarás folytán jóformán lekéste a Képzőművészeti Egyetem meghirdetett felvételi vizsgáját, előbb pizzafutárnak állt, később pedig ételfutár lett. S miután a jogsit sem sikeredett letennie ilyen-olyan személyes okok folytán, így kétkerekű biciklivel igyekezett átszelni a tömegközlekedési dugótumultust Budapest utcáin. Igaz ugyan, hogy volt egy barátnője, de miután leérettségiztek a gyönyörű szőkeség közölte vele, hogy soha az életben nem…Tovább olvasom…
16+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
Szalai Csenge talán már kislánykorában megfogadta, hogy kicsit mindenkit másként és máshogyan fog csinálni, mint rajongásig imádott szülei, akik úgy körülbelül kilenc éves kora körül váltak el. Még nagyon elevenen, tüskeként élt benne a keserédes emlék, amikor egy szép napon a szülei leültették a nappali szobában a nagyon kényelmes és komfortos hosszú kanapé közepére, talán csak hogy jobb célpont lehessen a szemükben, és komolyan elbeszélgettek vele: – Hercegnőm! Te is tudod, hogy apu és anyu rajongásig szeret, csak tudod… hát szóval a felnőttek dolgai kicsit mindig bonyolultabbak, mint a gyerkőcöké… – kezdtek, mintha csak előre megbeszélték volna, mit fognak majd lányuknak mondani, az általánosan begyakorlott szöveget. – Akkor ti már nem is szerettek…?! – szögezte nekik a kérdést, és…Tovább olvasom…
A forgalmas repülőtéren, ahol javarészt egy rahedli ember-sokadalom megfordul jóformán másodpercek tört része alatt, ami – ha hozzávesszük –, hogy egy nap legalább huszonnégy óra, akkor nem lehet azon csodálkozni, hogy a többségüket a legkevésbé sem érdekli egy gyönyörű mennyasszonyi ruhába öltözött, fiatal, dekoratív nő, aki egy flaskás üveget tart egyik kezében és egy padon üldögél. Fantasztikusan káprázatos sminkje és szempillafestékje vastag fekete foltokban olvadni kezdett kislányosan bájos arcáról, és kisírt, jócskán elveszett szemeiből egyetlen kérdés hangzik fel: „Miért pont velem történik ilyesmi?!” Egy pufók, kissé csetlő-botló szerencsétlenkedő férfi, aki felmosófával, tetszetős műanyag vödörrel közlekedik a reptér egész területén, hiszen létfontosságú, hogy a kedves utasok…Tovább olvasom…
16+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
„Egyáltalán nem kellett volna vele annyira szigorúan, következetesen bánnia, mint annak idején az anyai nagyanyjának ővele!” – futott át sebtiben az agyán, amikor egy fülledt, párás hajnali órán a karosszékben már félig alva várta meg tizenhat éves lányát, akit elengedett bulizni, mert másnap lesz a születésnapja. „De persze mi van akkor, ha valami nagy baja esik, esetleg megsérül, mert valamelyik barátnője nem vigyáz rá eléggé?!” – kusza kérdések sorozata cikázott át hasogató, kínzó fejfájásától agyának fogaskerekei között. – Szívem? Miért nem jössz lefeküdni? Biztos vagyok benne, hogy Kira tudja, mi csinál! Már kiskorában is talpraesett volt! Szerintem jól neveltük! – jegyezte meg álmos hangon a még mindig gyönyörű asszony, aki most kótyagosan lépkedett ki a tökéletesen koromsötét…Tovább olvasom…
Ezen az ernyedt őszies, napsütéses napon valahogy különlegesen megdobbant a szíve. Az internetes randihirdetés, melyet olvasott, roppant romantikus volt, és kissé – úgy érezte – régimódi. Így hangzott: „Fix jövedelemmel rendelkező, nőtlen, harmincas éveiben járó, romantikus álmodozó, független férfi keresi lelki társát. Őszinte és kedves társat keresek komoly párkapcsolat céljából harmincon belül.” A hirdetést szinte pontosan megtanulta, akárcsak egy verset. Amikor már vagy hússzor átfutotta, mintha pontosan felmérte volna a titkos körülményeket, melyek az ismeretlen férfi körül kialakulóban voltak. Önmaga sem értette, hogy mi lehetett az a titokzatos vonzalom, mely mélyen megérintette. Volt valamilyen gyerekesen naiv ebben a papírforma hirdetésben. A férfi, aki minden bizonnyal…Tovább olvasom…
18+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
16 éves vagyok, december 23-án volt, amikor regisztráltam egy társkeresőre. Butaságnak tartottam, de megtettem. Nem vártam semmit, nem gondoltam, hogy bárki is írni fog, bárkit is érdeklek. Hajnalban léptem fel arra az oldalra. Pontosan egy nap múlva rám írt valaki, már amit írt, akkor az is megfogott. Csak egy baj volt: 23 évvel idősebb nálam. Elkezdtünk beszélgetni, az első perctől kezdve elkezdtem kötődni hozzá, pedig ez tőlem szokatlan. Bíztam benne. Akár pedofil is lehetne, de tudtam, éreztem, hogy nem az. Amit írt, ahogy írt, olyan volt, mint bárki másé. Nem írt semmi különöset, de nekem mégis különleges volt, minden szava az. Mellette azt érzem, magam lehetek, nem kell álarc. Nem gondol ügyetlen, buta, unalmas, esetlen, magának való lánynak, mint mindenki más. Már az első perctől…Tovább olvasom…
A kislány egyik nap sírva jött haza az iskolából. A tanárok többsége persze tudta, hogy örökbe fogadott kisgyerekről van szó, mégis, amikor Maya Napsugárt az osztálytársai gyilkos tréfákkal ugratni kezdték, szegény gyereket haza kellett küldeni igazolt hiányzásra hivatkozva az iskolából, mert a tanárok többsége kicsit gyáva meghunyászkodás címén képtelen volt elmondani neki, hogy mi is a valódi igazság. Maya sírva, pityeregve szaladt át a lakatlanságba burkolódzó lakótelepen, ahol mindenki ismert mindenkit, és a személyes-bizalmas titkoknak is megvolt a saját helyük ebben a kicsit falanszterre hasonlító mikroközösségben. – Szervusz, Mayácska! Hát veled meg mi történt? – kérdezte jócskán meglepődve az egyik vegyesboltban dolgozó, nyugdíjaskorú bácsi, aki ismerte a kislány szüleit, és a…Tovább olvasom…