„főzés” – novellák címszó szerint

Írta: Tasi83 📅 2026. 03. 18. 07:12 Romantikus ❤️ 1 👁️ 12

Velejéig unalmas, leterheltnek ígérkezett ez a nappali műszakos nap is. A középkorú, éppen csak negyvenéves, nőtlen férfi precízen hajnali fél négy felé ébredt, és az első gondolata az volt, hogy eddig miért nem sikeredett olyan imádnivaló, és tüneményes barátnőt kifognia szánalmas, mihaszna életében, aki – a változatosság kedvéért – nem a pénzére utazik?!
„Talán csak ez az egész világ változott nagyon meg – gondolta. Neki mindenképp az volna a feladata, hogy együtt próbáljon megváltozni a világgal, hogy ti. bele ne fásuljon a fejlődés elmaradásába!” – Ilyen és ehhez hasonló töprengő gondolatok kalandoztak zsongó, kicsit fejfájással viselős elméjében, míg szép komótos kedvvel kikotyogta magát az aznapi feltett feketekávé. Ivott egy bögre tejeskávét, jó sok tejjel, majd kedvenc briósába…

Írta: Nica F. Starling 📅 2026. 02. 03. 16:32 Családi dráma ❤️ 1 👁️ 21

Tibi, hogy kímélje feleségét, eldöntötte, megcsillantja gyerekei előtt kiváló főzési tudását. Hallották már a gyerekek, hogy Apa nagyon jól főz, de Anya szeret főzni, így apa szomorúan adj át konyhában a helyét.
Szerencsére az éléskamra gondosan fel van töltve, Anya mindenre gondolt, hiszen ki tudja, mikor jöhetnek haza a család legkisebb tagjával a kórházból.
A kórházból jövet a legkisebbek meg is kérik apjukat, készítsen valami finomat.
– Apa, apa, csinálsz olyan piros levest, amit anya is szokott! – kérlelték ujjongva apjukat.
– Hát persze, lányok, ha van otthon minden, ez csak természetes!
– Apa, majd én segítek neked! – ajánlkozott a legnagyobb leány.
– Nem, köszi drágám, inkább menj és írd meg leckét, anya is biztosan annak örülne, ha jól menne minden ebben a pár napban is az…

Írta: Magdus Melinda 📅 2026. 02. 01. 13:02 Élet ❤️ 2 👁️ 21

Hajdanvolt gyermekkoromban drága nagymamáim jóvoltából sok finom étket ismerhettem és ízlelhettem meg. Mindkét mamám ügyesen sütött-főzött a konyhában. Családtagjaik sohasem éltek panasszal a főztjük ellen, valószínűleg azért is főztek olyan ízesen és olyan jól.
De sajnos az alma, illetve az „alma almácskája” igen messze esett a fájától. Túl messze. Lehet azért is, mivel én voltam a legkisebb unoka, a kis kedvenc, akit mindenki kényeztetett. Engem bizony egyáltalán nem érdekelt, hogy hogyan készül az étel, csak az volt a fontos, hogy sok legyen belőle. A konyhában csak enni szerettem, és nem a tűzhely körül sündörögni. Meg is látszott rajtam a jó étvágyam. Az iskolaudvaron körbe-körbe kergettek a fiú osztálytársaim, és egyfolytában azt skandálták: „Digi-dagi daganat, kergeti a fiúkat.”…

Írta: Bubrik Zseraldina 📅 2025. 11. 05. 22:22 Humor ❤️ 0 👁️ 44

Soha nem mondtam még el senkinek, hogy ez az eset velem megesett, de most úgy érzem, itt az ideje.
Húszas éveim elején, amikor kirepültem a szülői házból, és új életet kezdtem, egyik nap észrevettem, hogy a nappali és a konyha között lévő üvegajtóm félig nyitva van. Előtte fél órával, a teraszon keresztül jöttem be, fazékkal a kezemben, melyben az akkor vágott tyúkot hoztam. Én mindig behúzom magam mögött az ajtót, és nem hittem el, hogy éppen akkor nyitva hagytam. Ha melegem volt, mindig azt az ablakot nyitottam ki, ahol szúnyogháló van.
Még régen, az otthoni házban, egy szép őszi napon, szellőztettem, olyan ablakon, ahol nem volt szúnyogháló. Kis idő után észrevettem, hogy az ablakomon, a szomszéd macskája éppen akkor lépett be, majd ugrott egy nagyot. Persze nevetésbe törtem ki, és a…