Írta:
Tasi83
📅 2026. 04. 22. 07:40
Élet
❤️ 1
👁️ 4
Egyik napon megmagyarázhatatlan kisebb hontalansági katasztrófa következett be Zemeknics nagyapáéknál. A legkisebb és egyben egyetlen, mindenkinek a „szeme fénye” unoka saját maga elhatározásából kinyilvánította a szűkebben vett családtagok előtt, hogy: Ő most már teljes körű polgára az adott társadalmi berendezkedésnek, és mint ilyen, világgá szándékozik menni, hogy ezáltal is jobban erősíthesse függetlenség utáni vágyát, és azt a bizonyos szabadság érzését, ami talán mindannyiunkból egy hangyányit hiányzik, és szükséges lenne, hogy helyünket megtaláljuk a valóban nagyobb világban.
Így a kis Zemeknics Péter – aki éppen akkor múlhatott olyan ötéves, tömzsi és pufók kezecskéivel szinte bármit sikeresen megfogott, és meg is ragadott, de úgy, hogy aztán el sem eresztette –, és aki…
Tovább olvasom…
Írta:
Fehérvári Johanna
📅 2026. 04. 12. 15:43
Sci-fi
❤️ 1
👁️ 20
Bart-ék járgánya lassan egy új tájra ért. Itt már néha felbukkant egy-egy kiszáradt bokor, a földön kisebb homokbuckák éktelenkedtek, és a távolban egy sziklába vésve az alábbi felirat volt látható:
Rémpuszta
Bart kissé értetlen arccal figyelte a feliratot. Jack hangosan csámcsogva rágcsált egy almát, rá sem nézve a sziklára. Kelly minden homokbucka láttán rosszul lett. Nem igazán bírta a hatalmas ugrásokat, amit a járgány a homokbuckák eltiprásakor produkált.
– Bart, nem tudnánk egy kicsit óvatosabban menni? – érdeklődött Kelly.
– Ennél lassabban nem megy, ez a minimumsebesség! – felelte Bart.
– Hé Kelly, egyél egy kis almát! Észre se fogod venni, hogy zötykölődünk. – jegyezte meg Jack.
– Köszi, de inkább kihagyom. Nem azért jöttem, hogy félúton megfulladjak. – jelentette ki…
Tovább olvasom…
Írta:
Fehérvári Johanna
📅 2026. 04. 09. 17:15
Sci-fi
❤️ 1
👁️ 24
Odabent kissé hűvös volt, ezért Kelly beindította a beépített fűtést. A meleg levegő lomhán áradt szét a kabinban.
– Van egy kis gondunk a tervvel... – szólalt meg komoly arccal Jack.
– Mégis mi a baj? – kérdezte Kelly.
– Hogyan jutunk el a kutatóintézethez? Gyalog nem mehetünk! – válaszolta Jack.
– Megfogtál... – motyogta Kelly.
– Nekem van egy ötletem! – jegyezte meg Bart.
– Milyen ötlet? – érdeklődött Jack.
– Az egyik kabin mellett láttam pár használhatónak tűnő alkatrészt. Porrtman őrnagy három éve megtanított minket a járművek összerakására! – magyarázta lelkesen Bart.
– Oké, de mivel helyettesítjük a motort?
– A villámlidérccel. – felelte Bart.
Jack némán bólintott. Bart elvezette őket egy elég rossz állapotban lévő kabinhoz, aminek az egyik falához néhány doboz volt…
Tovább olvasom…
Írta:
Fehérvári Johanna
📅 2026. 04. 06. 18:07
Sci-fi
❤️ 1
👁️ 23
A három fiatal még mindig egymással viccelődött, amikor odakintről egy erőteljes, nyugtalanító mennydörgés harsant fel. Jack azonnal kikapcsolta a kutatóintézetet mutató eszközt, Bart ijedtében majdnem leesett a székéről, Kelly pedig idegesen kibiztosította sugárpisztolyát.
– Nyugi, biztosan csak egy vihar! – jegyezte meg Jack.
– Látom, hidegen hagy, nem futottál még bele villámlidércbe? – kérdezte Kelly.
– Az meg mi a... – kezdte Jack.
Ekkor egy újabb dörgés tompa hangja hasított bele a kabin légterébe. Bart és Jack szinte egyszerre ugrottak fel, Kelly ijedtében majdnem elsütötte fegyverét. Jack feltépte a kabin ajtaját, és mindhárman kirohantak. Az eső vadul szakadt, a szürke eget kéken fénylő villámok tarkították. Hirtelen egy groteszk pózban görnyedő lényt pillantottak meg a…
Tovább olvasom…
Írta:
Fehérvári Johanna
📅 2026. 03. 30. 19:49
Sci-fi
❤️ 1
👁️ 18
Fél órája robogtak a kietlen pusztaságon, amikor a betonjáró hirtelen megállt. Jack leugrott a földre, és hátrament a motordobozhoz annak reményében, hogy megtalálja a problémát. Amikor felnyitotta a zárat, a haldokló motor egy utolsó füstfelhőt köhögött rá, aztán végleg behalt. Bart és Kelly értetlenül nézett Jackre.
– A fenébe! Ez a rozsdás ócskavas meghalt, gyalog kell továbbmennünk! – morogta Jack.
Kelly bosszúsan motyogott valamit, Bartnak viszont cseppet sem volt ellenére egy kis séta. Jack vezette a csapatot, miközben a kabin koordinátáit figyelte. Negyed óra gyaloglás után elértek a megfigyelői zónához. Egy régi drótkerítés szeparálta el tőlük az elhagyatott kabinokat, de Bart egy drótvágóval megoldotta a bejutást.
– Melyik fémdoboz a miénk? – kérdezte Kelly.
– A B12-es. –…
Tovább olvasom…
Írta:
Gyólay Karolina
💠
📅 2026. 01. 26. 01:25
Sorsfordító
❤️ 1
👁️ 19
Egy nyüzsgő szoba sarkában egy bőrönd vár, fedelét álmok díszítik, nem ruhákkal teli, hanem távoli csillagok csillogásával. Egy csipetnyi fényes csillag, az anyag hálójába ragadva, szemet vonzák, gondolatban már a kibontakozó kalandok suttogását hallod. Talán a nevetés és ragyogó égbolt maradványai teszik vonzóvá, mert érzed szövetében emlékek, történet szorosan belefonva a varrásokban élnek. A fogantyú úgy csillog, mint egy ígéret, készen arra, hogy felemeljék, ismeretlen utazásokra, ahol napfelkelték festik a horizontot, és a gondolatok felhőkként sodródnak, puhán és zavartalanul. Elképzelem, ahogy az ujjaimat átcsúsztatom a csillogáson, leporolom a régi meséket, régen beleszőtt történeteket. A szív térképén olyan helyekre vezetne, ahol a varázslat még lélegzik. Ó, csillagporral teli…
Tovább olvasom…
Írta:
Szabó Szabina
📅 2026. 01. 24. 14:30
Érzelmes
❤️ 0
👁️ 3
Szürke óvatosan merészkedett ki a ház oltalmából. Apró lábai alig hagytak nyomot a hóban. Ámulattal vegyes izgatottsággal tekintett körbe. Mindent, amit ismert, puha hópaplan fedett. Hideg volt, de melegen öltözött a kalandhoz. Csíkos sálja és zöld sapkája szinte rikított a fehér tájban. Vidáman kezdett bele a terve megvalósításába. Először egy kicsi, kemény gombócot formált ügyes kezeivel. Hosszan görgette maga előtt. Mikor már el sem bírta, akkor gyúrt egy következőt. Ezt kisebbre hagyta. Sokat tapasztott, formázott. Végül szembe találta magát a világ legkisebb hóegerével. Farkincája fonaldarab volt, orra és szeme apró széndarabkák, és bajusza Cirmos elhullott szőre. Elégedett boldogsággal tért haza.
Tovább olvasom…
Írta:
Tasi83
📅 2026. 01. 21. 06:31
Igaz történet
❤️ 1
👁️ 10
Megígérte legjobb barátjának, hogy együtt fogják bejárni a Vácdukán található régi erdőt, mely egyszerre csalogatta és egyszerre riasztotta is a legtöbb embert. Olyan mágikus, varázslatos hely volt, ahol a legtöbb gyerek és fejlődésben lévő kamaszok is szinte egy-két perc után találhattak maguknak még az internet és a számítógépek térhódítása előtt nyári vakációs kalandot pusztán csak azáltal, hogy betették oda a lábukat.
A két kamaszkor küszöbén álló srác szinte sülve-főve együtt volt, mintha csak egyenesági testvérek lettek volna. A testesebb, mackósabb srác így is legalább egy-két évvel idősebb volt, mégis mintha érettségében naiv és gyerekes lett volna, mint a másik fiatalabb fiú, akinek – úgy tűnt – nagyobb az életbölcsessége, hiszen mindig tudta, hogy mi a helyes, mi nem.
–…
Tovább olvasom…