Írta:
Gáll Zoltán
📅 2025. 11. 16. 17:43
Lírikus
❤️ 0
👁️ 52
Léna mindössze tíz esztendős volt, életében mégis sok változáson ment keresztül. Szüleit még csecsemő korában elveszítette, így nagyszülei gondoskodtak róla. Nagymamája, aki a falu javasasszonya is volt mindenre megtanította, amire csak tudta. Szerető karjaiban a kislány boldogan cseperedett. Együtt járták az erdőt gyógyfüveket gyűjtve, míg nagyapja a ház körüli munkákat végezte. Léna nagyon szeretett a fák között szaladgálni és különféle terméseket gyűjteni, amiket ő kincseknek tartott.
Egy napon azonban újabb tragédia érte a családot. A nagymama súlyos beteg lett és rövid időn belül elhunyt. Léna bele temetkezett a fájdalomba, Nagyapa pedig az alkohol rabságába. Így aztán a kislányra nehezedett a házimunka és minden vele járó tennivaló, s közben eljárt az iskolába is. Barátai nem…
Tovább olvasom…
Írta:
Gáll Zoltán
📅 2025. 11. 16. 10:37
Lírikus
❤️ 0
👁️ 53
Újra ott áll a színpadon. Lába alatt ismerős deszkák, amelyek ismerik minden lépését, minden súlyát és könnyedségét. A fények lassan felélednek, mintha maguk is várnák őt, mint egy régóta hiányzó barátot. A színpad nem csupán egy hely, hanem valami több: egy élő tér, amely minden egyes előadáskor megszületik, majd újra eltűnik csak hogy újra és újra megidézze azt a varázst, amit csak a színész és a pillanat közösen teremthet meg. Minden rezdülés, minden halk sóhaj a levegőben őt idézi, és ő visszaidézi a szerepet, mely nem csupán egy karakter, hanem egy másik én, amelyet csak itt, ebben a szent pillanatban engedhet szabadon. A színpad és ő között nem csupán munka vagy kötelesség van, hanem barátság, egy mély, szavak nélküli összhang. Egy belső szövetség, amelyben a fények a bizalmat…
Tovább olvasom…
Írta:
Gáll Zoltán
📅 2025. 11. 15. 21:32
Lírikus
❤️ 4
👁️ 177
Két Ász. Két szív. Két bolond egy pár.
Mintha a sors egy pillanatra megengedné, hogy belássunk a saját történetünk mélyére. A szerelem paklija sosem véletlenül oszt.
Van, aki egész életében csak keveri a lapokat: próbál felejteni, újrakezdeni, elengedni, kapaszkodni.
De a szív különös módon nem ismeri a véletlent. A kártyalapok között nincsen helye a hazugságnak. A szívek mindig felismerik egymást, akár egyetlen pillantás alatt, akár egy élet késéssel.
A két Ász nem attól értékes, mert ritka. Hanem mert együtt teljes.
A szerencsejátékosok azt mondják: az Ász egyszerre lehet a legerősebb, és a legsebezhetőbb lap. Épp olyan, mint a szerelem. Tud adni mindent, és képes mindent elvenni, amit hittél, hogy biztosan a tiéd.
Néha úgy tűnik, két ember találkozása csak egy újabb leosztás…
Tovább olvasom…
Írta:
Aurora Amelia Joplin
📅 2025. 08. 21. 13:49
Önismereti
❤️ 0
👁️ 24
Létezik egy gyönyörű hely, egy világ, ahol álmomban jártam. Mikor megérkeztem, a talpam alatt puha, vörös, rózsaszín, fehér, sárga, rózsaszirmokat éreztem. Felnéztem az égre, a Hold mosolygott rám, a csillagokból apró fénycseppek szálltak le a Földre, és ragyogtak a fűszálakon. A fák levelei fénylettek, csodás zöld színben ragyogtak. Én sétáltam a puha szirmokon, egy hosszú út volt előttem. Körülöttem színes pillangók repdestek, és végig jöttek velem az úton. A levegőben a nyugalom, béke áradt szét, mely átjárta az egész lényemet. Az illatok varázsa, ami a virágokból szállt fel, apró fényként cikázott mindenhol, mámorítóan finom virág kompozíció együttes illatként szívtam magamba. Madarak dallamát vitte az enyhe szellő szerteszét. A lélekemelő csicsergés a szívemet átjárta. Leültem egy fa…
Tovább olvasom…