„műtét” – novellák címszó szerint

Írta: Takács Mária 📅 2026. 03. 18. 15:31 Családi dráma ❤️ 1 👁️ 19

19 óra 5 perc
Este volt. Hűvös őszi este. Csak néhányan lézengtek az utcán. Péter komótosan ballagott hazafelé. A mai nap számára nagyon nehéz volt. Tárgyalás, tárgyalás hátán. Fáradtságot érzett, figyelme lankadt. Csak arra gondolt, hogy még néhány perc, és otthon van. Ott, szemben már látszik a lakás kivilágított ablaka.
Még három perc… Szaporán lépkedett, gondolataiba merülve ért az úttestre.
Hatalmas csattanás…
– Mi történt? – nem értette, honnan jött az autó. Hiszen ő nem látta. Vagy csak nem érzékelte a külvilágot?
Hideg volt. Fázott. Körülötte hangos zűrzavar.
– Hívjanak mentőt! Lélegzik! – hallatszott egy hang a tömegből.
– Ne mozgassák! – szólalt meg egy úr! – Már hívtuk a mentőt és a rendőrséget!
Péter mereven feküdt az úttesten, alsó teste egy autó alatt. Vagy talán…

Írta: Magdus Melinda 📅 2026. 03. 17. 15:33 Egyéb ❤️ 2 👁️ 29

Kamaszlány korában korán serdülésnek indult Linka teste. Ez a becenév ragadt rá, még óvodás korában. Osztálytársai még kisgyermekeknek látszottak, amikor rajta már elkezdtek mutatkozni a nővé válás első jelei. Vidéki kisváros iskolájába járt, ahol a gyermekek, de még a szüleik is eléggé elmaradott nézeteket vallottak. A kor, amibe született, szerette az egyforma, átlagos embereket. Aki egy kicsit is eltért tőlük, azt megszólták, rosszabb esetben ki is közösítették. Hamar észrevette magán, hogy másképp néz ki, mint a kortársai. Testvére, aki egy évvel előbb született nála, vékonyka, csenevész lányka volt. Ő vastag csontú, dundi és egy fejjel magasabbra is nőtt, mint a testvére. Felmenői között mindkét oldalon voltak igencsak megtermett nagymamák, nagypapák. Állítólag apai nagymamájára…

Írta: Tasi83 📅 2026. 03. 02. 06:27 Romantikus ❤️ 1 👁️ 8

Egy örökkévalóságnak tetszett az együtt töltött mámoros idő. Egymás kezét fogták adakozó, romantikus percekben, mikor csak egy-egy újabb felbecsülhetetlen, s talán halhatatlan esélyt adtak maguknak csupán csak azáltal, hogy egymás szemeibe mertek igazán, őszintén, mégis egyszerűen belenézni...
Aztán Gusti autóbalesetben szilánkos lábszártörést szenvedett, és bár az orvosok igen-igen csekély esélyt láttak arra, hogy egyáltalán a műtét, majd rehabilitációs fázis után egyáltalán még járni fog két egészséges lábbal, akárcsak születése kezdetétől, Emma semmi pénzért el nem eresztette nagy, mackós, verejtékező kezét, mikor betolták a szigorúan sterilizált műtős szobába.
Úgy érezték halhatatlan, szenvedélyes szerelmük egymás után győzi le az élet legtöbbször váratlan sorstragédiát…

Írta: Tasi83 📅 2026. 02. 09. 07:05 Dráma ❤️ 1 👁️ 10

Zalán sietve lépett ki az iskola kapuján. Ma lesz élete legfantasztikusabb napja. Mindenki őt fogja ünnepelni. Végre édesanyja megveszi a hőn áhított Xbox legújabb játékkonzolt, amivel eldicsekedhet kis barátainak. Nem mintha különösebben lettek volna barátai. Az a pár jófejnek nevezhető srác is csupán csak azért barátkozott vele, mert szerencsétlen lúzer fizimiskáját valahogy elnézték neki. Vagy talán csak azért, mert Zalánt éppen úgy minden egyes nap kiadósan megagyalták, mint a kevésbé szerencséseket.
– Hé pajti! Merrefelé? – kérdezte egyik barátja.
– Hazamegyek, aztán majd beszélünk telefonon! – közölte. Iparkodva elpakolta nehézkes iskolatáskájába füzeteit és tankönyveit. Nem tehetett róla, de voltak olyan reál tantárgyak, amik vagy halálosan unalmasak voltak, vagy pedig egészen…

Írta: Fekete Ida Virág 📅 2025. 12. 28. 21:38 Élet ❤️ 0 👁️ 11

Félelemmel telve jöttem be a kórházba,
műtétre várok. Hamarosan bevisznek.
Számolok: egy, kettő, há… – eddig jutok el a számolásban, és már megint a kórterem ablakánál állok. Nézegetek ki a fejemből, a jövőmet találgatva. Jövő?! – lesz még egyáltalán?

A parkban gyönyörű fenyőfákat látok.
Képzeletemben látom magam előtt, feldíszítve csillogó karácsonyi díszekkel, ragyogva, teljes fényárban.

A karácsonyfa csúcsán egy óriási csillag fénylik vakítóan, mellette egy szép nagy gyertya áll. Éppen esteledik, angyalok érkeznek sorban, meggyújtják a gyertyát, a láng fellobban, az angyalok szépen énekelnek, hangjuk lágy és kellemes, mint a fuvola hangja. A dallam szívszorító, és könnyeket csalogat a szemembe.

A fenyőfa alatt egy ősz apóka üldögél, és az imakönyvéből olvasgat nekem szép…