16+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
– Elvitte… – motyogta holtra váltan. Öt perccel később Csábi Lacika ajtaján dörömbölt. Ötven év körüli borostás ember jött elő, bal arcát égésnyomok csúfították, melyektől egyik szeme is eltorzult. A környéken ismerték, szerették a kislányt. – Nem tudom, ki lehetett az a barom! – töprengett Lacika. – Van egy haverom az Angyal utcában, talán tud segíteni. Futva tették meg a kétszáz méteres utat. Onnan tovább küldték őket a Tűzoltó utcába. Végül egy harmadik címen, a Vágóhíd utcában sikerült nyomra bukkanniuk. – Miért segítenék? Nem szokás más üzletét rontani – nyafogta a pizsamás, nyeszlett férfi. – Mert, ha nem segítesz, a szart is kiverem belőled – mosolygott kedvesen Csábi Lacika. – Hagyd! – vette elő a tárcáját Hajni. Baj esetére tartalékolt negyvenezer forintját nyújtotta át a…Tovább olvasom…
A férfi minden esetben kora hajnalban kelt, ki tudja miért? Már gyerekkorában korán kelő volt, és bizony-bizony sokszor megkapta nagyanyjától az enyhe korholó intelmet, hogy az állatokkal kel. Most szépen berendezett, komfortos társasházi lakásában üldögélt volt gyerekszobájában – ahol jóformán –, egész fiatalságát töltötte, és aztán még hosszú, keserves évtizedeket, és melyek első adandó alkalommal alakított át egyfajta különleges, hangszigetelt dolgozószobává, ahova visszavonulhatott a tökéletes, totális magányában ,,alkotni" valamit. Így mondogatta. Most valami különleges okból kezébe került régi, elnyűtt, kissé már sárgult gimnáziumi osztálytablója, melyen szinte mindenki mosolyog, egyedül csak ő nem, illetve régi kockásfüzetében nagy becsben őrzött kisebb polaroid-kép, melyen három…Tovább olvasom…
16+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
Dr. Petnáki Kiss Antal egy biztosítótársaságnál robotolt, nemritkán még hétvégén is, ha a rabszolgahajcsár főnöke ezt megkövetelte. Élete nagy szerelmét rákban nemrég elveszítette, és csupán csak ezek után döbbent rá arra, mennyire sebezhető is a parányi emberi élet. Mivel statisztikai matematikában is jártas volt, ezért statisztikai szempontokat is mérlegelve, persze hozzávetőlegesen képes volt megállapítani, amennyiben tudta egy ember korát, foglalkozását és szociális hátterét, hogy nagy valószínűséggel meddig fog élni az adott illető. Reggelente úgy kelt fel, mintha az a jelképes nap volna az utolsó, amikor mindent egyetlen lapra tesz fel, és mindent, amit eddigi szánalmas, csenevész életében szándékosan vagy megbukottan elszalasztott, most majd kamatostul be fogja hajtani. Azt…Tovább olvasom…
18+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
A legtöbb lány a kilencvenes évek közepén valósággal ki volt éhezve a romantikára, ám miután saját szüleik erre – úgy tűnt –, nem tanították meg a gyengébbik nem jeles képviselőit a legtöbb lány úgy volt vele, hogy a legfontosabb a szexuális dolgok megélése, és utána egészen nyugodtan ráérhetnek még bőven a szeretet, és a szerelem, és a vágyak megélésével. Azonban akadt egy-kettő, akik korukat meghaladva már azért sokkalta felvilágosultabban álltak bizonyos dolgokhoz, és valósággal dagadó büszkeséggel vallották meg, hogy ők bizony igenis randizni fognak, és ha majd szépen összejöttek párjukkal, és minden stimmel csupán csak azt követően jöhet a házasság, és persze a családalapítás. Volt egy rút kiskacsa lány, akinek szódásszifonalakú szemüvege volt, melynek egyik lencséjét egy ragadós…Tovább olvasom…
Kora tavaszi éjszakán kilenc év körüli lány ténfergett egy külvárosi úton. Délelőtt a Nap már barátságosan mosolygott, de ha nyugovóra tért, a fák csupasz ágai közül és mindenféle zugokból előmerészkedett a hideg, s hozta barátját is, a ködöt. A gyermek vacogott. Divatos, szép ruhát viselt, de a márciusi hűvös éjjelhez bizony vékonyka volt. Aranyszőke haja rendezett, arca, kezei tiszták. Sokkal inkább tűnt egy jómódú család elkényeztetett gyermekének, mint tekergőnek. Autó fényszórói fúrták át a ködöt. A gyerek kilépett az úttestre, integetni kezdett. Egy új szedán csikorogva fékezett, márkás ruhákba öltözött, elegáns, középkorú férfi ugrott ki belőle. – Megvesztél!? Alig vettelek észre ebben a ködben! – Bácsi, kérem! Elvesztettem a szüleimet, nem találok haza – rimánkodott a kislány…Tovább olvasom…
16+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
Ideges, semmivel sem összehasonlítható, furcsa remegés hullámzott végig a háromtagú család szinte minden tagján, amikor közvetlen Szilveszter után pusztuló hóesésben nekiindultak Lada Samara autójukkal vidékről Budapest irányába. A családfő – mint mindig – most is azt javasolta, hogy a változatosság kedvéért vezethetne a hazafelé vezető úton a feleség is, de erről az asszony hallani sem akart. Bőségesen elég volt neki a szilveszteri, hajnali kettőig is eltartó dáridó. Úgy nézett ki, hogy a visszaút az M-es autópályán kalandosabb, megpróbáltabb lesz, mert valóságos hóbuckák, hódűnék torlódtak fel, és bár a hókotrógépek éjt nappallá téve dolgoztak, mégis a legtöbb autós kénytelen volt beérni a húsz kilométer/órás cammogó tempóval. Lajhárvánszorgás. Már régen elhagyták Mezőkövesdet…Tovább olvasom…
Összeragadt, csipás szemmel ébredt. Kissé nyúzott, hajótörött állapotban. Éjfekete haja, akár a szénaboglya, össze-vissza állt. Délelőtt tíz óra lehetett, de nem bánta, mert végre kedvére lustálkodhatott. Saját társasházi lakása, saját fizetése, saját autója volt, és persze néhány ügyeletes pasija, akik szinte mindig kéznél voltak, ha vigasztalni vagy pátyolgatni kellett különösen szuperérzékeny egóját, csajos hiúságát. Örök maximalista volt önmagával szemben. Ezt a kisebbfajta pszichológiai hibáját azért jó lett volna minél előbb orvosolnia, és levetkőznie magáról, ha azt akarta, hogy végre a „normálisabb”, tehát megbízhatóbb pasik is szóba álljanak vele, mégis az utóbbi öt-tíz évben mintha szándékosan is kialakított volna magáról egy olyan képet, mely a merev, rideg…Tovább olvasom…
Augusztus utolsó hetében Dr. Novák Péter tanár különös hivatalos levelet vett ki társasházi postaládájából, melyet az elmúlt években – kellő rendszerességgel – megpróbáltak felfeszíteni, és mindig a nyugdíjaskorú házmesternek kellett a fülét rágni, ha a lakóközösség azt akarta, hogy javítsa meg a fennálló karbantartással kapcsolatos hibákat. Az eset már csak azért is figyelmet érdemel, mert az elmúlt öt-tíz évben postai levél ritkán érkezett, elvégre már mindent elektronikus, digitális formában kézbesítettek többségben. Feleségét már régen elvesztette, és felnőtt gyermekei, unokái sem voltak rá szinte sohasem kíváncsiak. Dr. Novák Antal egykori tiszteletnek és megbecsülésnek örvendő irodalomtörténész, író, költő, műfordító, könyvtáros, nyugalmazott tanár és még ki tudja, mi minden…Tovább olvasom…