„tavasz” – novellák címszó szerint

Írta: Aurora Amelia Joplin 📅 2026. 04. 20. 05:48 Igaz történet ❤️ 4 👁️ 22

Hajnal van. Kint ülök a friss tavaszi levegőben, és lassan magamba szívom a tisztaságát. Hallgatom a madarak csicsergését. Zene ez a füleimnek. Körülöttem még csend pihen, csak ők énekelnek bele ebbe a korai órába. Néha a szél is feltámad, végigsuhan a fák között, aztán újra elcsitul. Álmos vagyok, mégis szeretem ezeket a hajnali perceket. Április táján különösen szépek. Van bennük valami tiszta, valami nyugodt, ami egészen közel áll hozzám.
Ilyenkor egyedül vagyok, és ez jól esik. Az érzések és a gondolatok ilyenkor lassabban mozdulnak. Semmi sem sürget, semmi sem billent ki abból, amit ez a hajnal ad. Senki sem szól hozzám. Csak ülök, figyelek, és jólesik, hogy körülvesz ez a nyugalom. Talán a kor hozza? Talán a tudatosság? Talán egyszerűen csak eljött az a pont, amikor már tudom, mi a…

Írta: Buglyó Juliánna 📅 2026. 04. 08. 14:03 Élet ❤️ 2 👁️ 15

– Most gyere velem!
– Mikor? Hová?
– Rögtön, azonnal, nem mindegy hová? Csak gyere!
– Mit vegyek fel? Mit vigyek?
– Mindegy, nem kell semmit hozni.
– Érzed a friss tavasz illatát? Látod a kipattanó rügyeket? Hallod a madarak dalát?
– Nekem még van egy kis dolgom. Meg kell csinálni aaa
– Nincs, most gyere! Tedd, amit mondok!
– De a határidő?!
– Holnap is nap lesz!
– Hm, igen. Még sosem láttam a domb mögött felkelő nap sugarait. Csodás! Hihetetlen káprázat.
– Gyere még! Itt a vízesés narancsszínű! Látod? A napkorongja épp most fürdik benne!
– Mártózzunk meg mi is itt!
– Olyan, mint „táncolni az esőben!”
Erre vágytunk, ennyi az egész!

Írta: Soósné Balassa Eszter 💠 📅 2026. 04. 05. 07:20 Igaz történet ❤️ 3 👁️ 23

Szép napsütéses napra virradtunk. A nap bemosolygott az ablakon, megcirógatta arcomat.
Fogtam a kávémat, és kisétáltam. Már nagyon vártam a tavaszt, ilyenkor az udvaron ittam meg, pár perc boldogság és nyugalom, amit ad nekem a kávézás. Ma van húsvét, a gyermekek nagy örömére. Mosoly ült arcomra, amikor a kicsiknek néztem.
Tegnap puha fűből fészket készítettek, hogy a nyuszi oda tudja rakni az ajándékot.

Nyílik az ajtó, belépve a papi így szólt.

– képzeljétek, kivel találkoztam.

– kivel, papi? – kérdezte Édua és Ében.

– hát a nagyfülü nyuszival, aki egy nagy csomagot cipelt.

– Gyertek, nézzünk körbe az udvaron.

Gyorsan öltözködtek, futás az udvarra. A selymes puha fűben lépkedtem utánuk. Mindenhol virított a pipitér, a sárga gyermekláncfű és a györgyike lila virága…

Írta: Gyólay Karolina 💠 📅 2026. 03. 20. 07:29 Érzelmes ❤️ 1 👁️ 17

A nagymama háza mögötti tisztás kora tavasszal mindig zöld nyári szőnyegként nyúlt ki az útra, s a virágok illata már a ködön át bekúszott a házba. Anna és Peti a régi fenyő alól kibújva, a szélben táncoló színes sárkányt eregették, miközben a tavaszi meleg szellő felkapta a sárkány szárnyait, és egy pillanat alatt a felhők közé emelte. „Nézd csak, mennyire magasra száll!” – kiáltotta Anna, nevetése a napfényt is felülmúlta. Peti csak bólintott, szemében a sárkányuktól származó öröm tükröződött. A susogó szél egy újabb nevetést szórt a fűszálak közé, és a gyerekek leültek a puha, friss fűre, hogy megcsodálják alkotásuk szárnyalását. A fűszálak tengerében kis, színes szigetek bukkantak fel: ibolyavirágok bólogatták fejüket a lábaik mellett, s a szemüknek szinte szikrázó csillagként…

Írta: Buglyó Juliánna 📅 2026. 03. 09. 07:55 Élet ❤️ 1 👁️ 11

Egy beteg, idősödő hölgy kontyát igazítgatja míves tükre előtt. Rég nem tudta már megtenni megromlott állapota miatt. Kissé esetlenül is jár a keze. A nap most van felkelőben, hűen bekukucskál az ablakon, mikor a tükör sarkában megpillant néhány zöldellő fát. Szemei felcsillannak. Óh, a kis erdő! Mily csodás! Képzeletében elővetíti a régi képeket. Azóta ott már nyílnak a virágok, zsonganak a méhek. Lágy szellő simogatja a sétáló embereket. Minden erejét összeszedve kitárja az ablakot. A párkányba kapaszkodva élvezi a madarak énekét. A fény megcirógatja halovány arcát, a kikelet illata eléri az orrát. Teste, lelke új erőre kap. Itt a tavasz!

Írta: Hoffmann Ottóné Gizella 📅 2026. 03. 08. 15:59 Lírai mininovella ❤️ 2 👁️ 25

A tél utolsó lehelete még ott ül a fák kérgén, de már nincs ereje. A hajnal úgy érkezik, mintha valami titkot hozna magával. A tavasz halk szívdobbanással jelzi, itt vagyok. Először csak a fák rügyei pattantak ki. A fák között felcsendült a különös csicsergés, ami betöltötte a levegőt. A madarak éneke vidámságot hozott. A mező szélén egy csodás barkaág ringott a szélben. Aki ránézett, érezte, hogy ebben a pici csodában ott az újrakezdés. Mindenütt apró virágok bontják ki kicsiny szirmaikat. A hangok mindenütt szólnak. A természet saját nyelvén köszönti a tavaszt. A világ hangtalanul átváltozik a szürkeségből a színes lüktetésbe. Ebben benne van a természet ritmusa, amely minden évben újra és újra megszületik.

Írta: K. Barbara 📅 2026. 03. 06. 08:28 Lírai mininovella ❤️ 1 👁️ 19

Az erdőben sétáltam, szél lágyan simogatta arcom. A tavaszi napsütés, a madarak csicsergése felüdülés volt a lelkemnek. Ahogy a tavasz lassan életre kelt, úgy kelt életre bennem is valami.
Sétám közben egy nem megszokott hangra figyeltem fel, egy hegedű lágy és kellemes hangját fújta erre a szél. Hiába kerestem, nem találtam meg a hang forrását.
Így hát másnap is eljöttem, ugyanaz történt, és harmadnap is.
Már kíváncsiságom egyre hajthatatlanabb volt. Vajon ki játszhat ilyen angyalian? Minden hang táncra hívja az erdőben élő állatokat.
Egy idő után feladtam, már nem akarom megtudni, ki játszik, csak élvezem ezt a kellemes lágy zenét.

Írta: Antal Izsó 📅 2026. 02. 19. 23:19 Fantasy ❤️ 2 👁️ 29

Hirtelen kinyitod a szemed. Még félig az álmok birodalmában jársz, bosszús vagy, hogy el kell szakadni a szép álmoktól, de aztán megnyugszol.
A félig nyitott ablakon át kellemes, langyos tavaszi szél árad be a szobádba, jólesően simogatja arcodat. Kint a nap sugarai egyre erősebben áradnak szerte. A fák, növények újra friss, harsogó zöld ruhát öltöttek, a levelek közt megbújva madarak csivitelve ünneplik az örökké megújuló természet csodáját. Lassan megbékélsz a gondolattal, hogy fel kell kelni, mert érdemes, mert a természet is most ébred hosszú téli álma után..
Hirtelen bántóan az elkésett ébresztő óra rikoltása zavarja meg a csendet.
Kint behavazott a táj, az ablak csukva, mégis a réseken metsző hideg szűrődik be. Tél van. Az idilli kép álom volt csupán. Felülsz az ágyadban és akkor…