Memento Mori
Kollár Kornélia
A halál a legszomorúbb dolog,
De emlékezz neked mit adott.
A fájdalomból versek lettek,
A könnyek szülték a verseket.
Tehetségem mindig megvolt?
Vagy a gyászból fakadhatott?
Az élet egyet elvett,
De cserébe tehetséget teremtett.
Édesapám, ezt az ajándékot tőled kaptam,
Vajon a szeretetemért cserébe kaphattam?
Hogyan fogom meghálálni?
Talán, hogy sosem fogom feladni.
Elmentél , mert menned kellett,
Hiányod engem újra teremtett.
Gyászfeldolgozásom adománya,
Remélem örömet adhat mindenki másnak.
De emlékezz neked mit adott.
A fájdalomból versek lettek,
A könnyek szülték a verseket.
Tehetségem mindig megvolt?
Vagy a gyászból fakadhatott?
Az élet egyet elvett,
De cserébe tehetséget teremtett.
Édesapám, ezt az ajándékot tőled kaptam,
Vajon a szeretetemért cserébe kaphattam?
Hogyan fogom meghálálni?
Talán, hogy sosem fogom feladni.
Elmentél , mert menned kellett,
Hiányod engem újra teremtett.
Gyászfeldolgozásom adománya,
Remélem örömet adhat mindenki másnak.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!