Üres teríték

Forrás: Múzsák Könyvtára facebook csoport

A város készül,
csomagol, siet,
apró csodát gyűjt,
s mindenki nevet.

Égifény jő felém,
de küszöbön megtorpan.
Búcsút int a remény,
maradok magányomban.

Asztalra a csendet terítem,
nem érkezik senki.
Az ürességet figyelem,
ahogy jelenem belengi.

Nincs ének, ünnepi dallam,
csak a csend beszél.
Emléket idézek halkan,
s hiány indul lelkem felé.

Így telik karácsony,
s felnézek az égre.
Szívemen meleg bársony,
megtalál az újév fénye.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.