Elhagytál

Szakad az eső, könnyeimet mossa
Macskaköveken szívemet tapossa
Darabokra tört, szétrepedt
Csapkodja a szél s a fellegek.

Már nem nézel rám, nem keres szemed
Szemed tükrében már mást szeret
Már nem tündököl a nap, ami érted volt gyönyörű
Már nem ragyognak csillagok ha édes álom jő.

Virágot is hoztam, áztatja a könny
Szívem dobbanását elvitted az előbb
Itt maradt egy tátongó űr, mely sajog
S bennem meghalt minden mi egykor éltetett s volt ragyogott.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.